2009. augusztus 14., péntek - 14:41 Nyomtatás E-mail
Miért nem megyünk katonának?
Álláskeresés

A növekvő munkanélküliség ellenére a Magyar Honvédség közel 3 ezres létszámhiánnyal küzd. Miért alakult ki ez a helyzet? A Honvédség a magas követelményekkel, a fluktuációval indokol, és a motivációs rendszer javítását tartja szükségesnek. Az alig 100 ezer forintos kezdő alapfizetés nem tűnik vonzónak még akkor sem, ha stabil munkahelyről van szó és a ranglétrán felfelé menet és külföldi kiküldetéssel növelhető a kereset.


Hirdetés


 A Magyar Honvédség komoly létszámhiánnyal küzd, jelenleg 1600 katonára és 1200 tiszthelyettesre lenne szükség. Úgy tűnik, hogy a válság ellenére sem választják a fiatalok a katonai pályát. A növekvő munkanélküliség elvileg javíthatna a sereg munkaerőpiaci helyzetén, ám a honvédségnél ettől sokat nem várnak. Abban ugyanis a haderőnél is biztosak: akik a katonai szolgálatot csak végső esetben, egyéb lehetőségek hiányában választják, előbb-utóbb valószínűleg elhagyják a sereget. A honvédségnél megkeresésünkre közülték, a feltölthető állások többsége szerződéses hely. A legnagyobb számban gépjárművezető, harcjármű-kezelő, harcjármű-szerelő, és rendész beosztásokba várnak jelentkezőket.

Az utcán nem hallottunk sok pozitívumot

A Magyar Honvédség igyekszik a katonasággal járó előnyökkel kampányolni, melybe beletartozik a szervezet pozitív megítélése, és a stabil munkahely hangsúlyozása is. "Maga a katonai pálya, korábban is jó lehetőségeket tudott nyújtani, a jelenlegi gazdasági helyzetben pedig még inkább vonzóvá vált a munkát keresők számára. A Magyar Honvédség - mint intézmény - társadalmi presztízse ugyanis magas szintű, a katonák társadalmi megítélése rendkívül pozitív. A napi élet szempontjából talán még fontosabb, hogy a honvédség megbízható munkáltató, a munkahelyek és járandóságok stabilitása a versenyszféránál biztosabb. További vonzerőt jelent a külszolgálat lehetősége - extra jövedelem és tapasztalat, mely az állomány széles rétegei számára elérhető" - kaptuk a honvédségtől a hivatalos választ. E vélekedés kapcsán megkérdeztünk tíz utcai járókelőt a honvédség megítéléséről és nem éppen pozitív megnyilvánulásokat hallottunk. Főként a tisztek motiválatlanságán élcelődtek megkérdezettjeink. Annyit a Honvédségnél elismertek, hogy "javítani kell a motivációs és megtartó erőn".

Hogyan lehet bekerülni a honvédséghez?

Aki csatlakozni szeretne a Magyar Honvédséghez, annak először is el kell látogatnia a18 vidéki vagy a két fővárosi toborzó iroda egyikébe, ahol egy felvételi beszélgetésen vesz majd részt. A toborzó irodában az esetleges előremenetelről is részletes tájékoztatást adnak. A jelentkezés feltételei a következők: betöltött 18. életév, magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség, állandó belföldi lakhely, általános iskolai végzettség. Ha minden stimmel, akkor az alkalmassági vizsgálat következik, amely áll egy egészségügyi, egy pszichológiai és egy fizikai vizsgálatból.

Bérek és előre lépési lehetőségek

Sikeres felvételi után az új dolgozó elsőként honvéd lesz, ahol a havi alapilletménye bruttó 93 400 forint. Ha az illető rendelkezik középfokú végzettséggel, akkor ez az összeg 10 százalékkal megnő, ennyi ugyanis a végzettségtől függő illetménypótlék, amely minden rendfokozatban érvényes (felsőfokú végzettség esetén ez 20 %). Hat hónap honvédként eltöltött szolgálat után van lehetőség az előremenetelre, amikor a kiskatonát őrvezetővé léptetik elő. Ekkor az alapilletménye már 103 350 forintot. Őrvezetőként szintén hat hónapot kell teljesíteni a tizedessé történő előléptetés előtt. Ez azonban mindössze kétezer forint bérnövekedést jelent az őrvezetői fokozathoz képest és tizedesként már 1 évig kell ahhoz szolgálni, hogy további előrelépésről lehessen beszélni. Általános iskolai végzettséggel a legmagasabb betölthető rendfokozat a szakaszvezetői, melyet a belépés után a leggyorsabban két év szolgálat után lehet elérni. Itt az alapilletmény 115 275 forint. 

Diplomás katonából londiner

A tapasztalat azt mutatja, hogy nem csak a szerződéses katonáknál probléma a nagy fluktuáció, hanem még azok sem szívesen maradnak a pályán, akik felsőfokú tanulmányaikat ezen a területen végezték. Gergely (kérte nevének bizalmasan kezelését)  a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen tanult, ám a diplomázás után nem a Magyar Honvédségnél helyezkedett el. "Azért szerettem volna katonai pályára menni, mert érdekelt a haditechnika, a honvédelem és fizikai kihívást is láttam benne. Az iskola végzése közben nagyot csalódtam a képzésben és a Magyar Honvédségben is. A kiképzőink öreg, részeges, elhízott katonatisztek voltak, akiktől úgy érzem, hogy nem sok hasznosat tanultam. Egyáltalán nem csináltak kedvet ehhez a pályához, sőt a kiképzőtiszteket látva arra gondoltam, hogy én nem akarok ilyen lenni és egész életemben ezt csinálni, ezért inkább kimentem Angliába és egy londoni szállodában lettem londiner. Pár éve visszatértem Magyarországra és pénzügyi területen helyezkedtem el, de azóta sem jutott eszembe, hogy a Magyar Honvédségnél próbálkozzak. Amennyire tudom, nem vagyok ezzel egyedül, ugyanis az évfolyamtársaim több mint fele öt év alatt leszerelt és más pályán keresett munkát."

Gergely esete és döntése nem volt egyedi a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen és ezt a felsőoktatási intézménynél is felismerték. Azért, hogy nagyobb számban tudják a pályán tartani a diplomás katonatiszteket többek között olyan intézkedéseket is bevezettek, hogy az eredetileg egy civil és egy katonai diplomát adó képzésen már csak az utóbbit lehet megszerezni. Ezen kívül az elmúlt években pedig intenzív reklámkampányt indítottak az iskola népszerűsítése érdekében.

Dorofejev Tamara