|
2012. január 11., szerda - 09:57
|
| Karriergyilkos lehet a meggondolatlan blogolás |
 
Hirdetés
Egy hazai bank - azóta már felmondott - alkalmazottja egy héttel ezelőtt ügyfele bizalmas adatainak továbbadásával banktitkot sértett. A férfi otthon, barátnőjének fecsegte ki az ügyfele végtörlesztési ügyét. A barátnő - vélhetőleg nem számolva tettének következményeivel - pedig azonnal közzé is tette a világhálón párjának szavait, amelyekből az is kiderült, hogy az ügy érintettje Rudolf Péter színművész. "Képzeld, a színész RP végtörlesztése problémás, és hozzám került. Most bosszút állok a Beugróért!"- idézte barátját, egyben kommentálva is a történteket. "Így mennek a dolgok, ha az ember fiúja egy nagy hazai banknál vezető jogtanácsos." A meggondolatlanul közzétett és csaknem 24 órán át elérhető információ nem maradt következmények nélkül. A sajtó felkapta az ügyet, a színművész pedig panaszt tett a pénzintézetnél. Úgy tűnik, a kellemetlenség ellenére nem tervez pert. A férfi azóta felmondott a banknál - ám amennyiben a színész perre vinné az ügyet, a fecsegő jogtanácsos milliós nagyságrendű pénzbüntetést és akár két év börtönbüntetést is kaphatna. A facebookon ócsárolták utasaikat cégüket és utazóikat Nemzetközi színtéren már több a példa a meggondolatlan internetes fecsegés miatti elbocsátásra. A brit Virgin Atlantic Airlines több alkalmazottját is a Facebookon közzétett információk miatt rúgták ki. A dolgozók a közösségi oldalon egymás között többször is kritizálták a céget, az utazóközönséget, a tisztaságot és a gépek műszaki-biztonsági állapotát is - és ekkora presztízsveszteséget már nem hagyhatott megtorlatlanul a légitársaság. Táppénzen netezni sem javasolt Betegséget füllenteni, de közben "aktív online" életet élnit sem kifizetődő. A svájci Nationale Suisse biztosítótársaság egy munkatársnőjét azért bocsátották el, mert egyértelműen kiderült, hogy betegsége alatt is aktívan jelen volt a világhálón. Nem fogadták el érvként, hogy csak iPhone-járól nézett fel időnként a Facebookra. Jogászok szerint várhatóak még hasonló ügyek, ugyanis a technika fejlődésével sokkal szélesebb körhöz és gyorsabban juthatnak el az információk, a netezők felelősség- és veszélyérzete pedig nem nő ezzel párhuzamosan. Hogy miért szankcionálható a dolgozó? "A munka törvénykönyve szerint a munkavállaló viselkedésével nem sértheti a munkáltató üzleti érdekeit"- magyarázza Dr. Sipos Márta ügyvéd, munkajogász. A szakember szerint tipikusan ilyen jogsértés lehet például a munkavállaló részéről a banktitok továbbadása illetéktelen harmadik félnek vagy a cég bizalmas információinak kiadása a konkurenciának. Ilyen lehet például az is, ha új termékről, szolgáltatásról, termékfejlesztésről, üzleti tervekről közöl meggondolatlanul bizalmas információt a munkavállaló illetéktelen személyeknek. Aki ilyet tesz, annak számolnia kell a következményekkel: felmondással, kártérítéssel, sőt súlyosabb esetben büntetőper is lehet belőle. Nem megoldás a szigorú munkahelyi netes policy A cégek mindennek gyakran épp a munkahelyi internethasználat szabályozásával szeretnék elejét venni. "Egyre több helyen monitorozzák például a levelezést, korlátozzák bizonyos oldalak, alkalmazások letöltését és határozzák meg a munkavégzéshez használható weboldalakat. Mindez munkajogilag rendben van, amennyiben a munkavállalókat erről írásban tájékoztatják, ha hozzáférhető a cég informatikai szabályzatában"- jegyzi meg Dr. Verebics János munkajogász, internetjogász. Ennek ellenére a munkáltató üzleti érdekeinek megsértése - amint azt láthattuk a fecsegő jogtanácsos esetében - az irodán kívül, a privát szférában is megtörténhet, de a jogsértés attól még jogsértés marad. Tanulság: a céges információkat mindig kezeljük szigorúan bizalmasan - mint ahogy a közösségi oldalakon, blogokon kommunikált tartalmakkal is csínján kell bánni. Szalonképtelen személyes oldal: álláskeresőknek lehet csapda Más a helyzet, ha publikus személyes oldalunkon szalonképtelen fotókat közlünk magunkról vagy ilyen megjegyzésket teszünk, mellette pedig megadjuk munkaadónk nevét. Ebben az esetben személyes jogunk a véleménynyilvánítás szabadságára erősebb, mint a munkáltató áttételes imázsvesztesége, utóbbit ráadásul a cégnek bizonyítani is kellene. Ennek ellenére főleg álláskeresőként ajánlott az óvatosság. Egyre több HR-es néz ugyanis utána a pályázónak a közösségi oldalalakon. Ha nem vállalható személyes oldallal talákozik, akkor nem hívja be állásinterjúra.... Takács Gabriella
Munkajogi kérdése van? |
Kapcsolódó cikkek
