Bosszús a dolgozó, ha március 15-e szombatra esik. Nincs extra szabi. "Legyen előtte pénteken vagy utána hétfőn egy külön szabadnap, ha a ’piros betűs’ ünnep hétvégére esik" - hangzik a Magyar Demokrata Fórum a héten a köztudatba bedobott javaslata, amelyet az Országgyűlés elé vinnének ősszel. Mit szólnak ehhez a munkaadók, munkavállalók és a parlamenti pártok?

Hirdetés

A következő két évben feltűnően sok "piros betűs" nemzeti ünnepünk esik szombatra vagy vasárnapra. 2011-ben például január 1., május 1., augusztus 20., október 23. és december 25. is mind hétvégére esik majd. Erre a munkavállalók számára kellemetlen helyzetre reagált az MDF. "Az ünnepnapok összeolvasztása a hét 'rendes' pihenőnapjaival véleményünk szerint olyan méltánytalan és igazságtalan gyakorlat, melyet orvosolni kell, ezért javasoljuk a Munka Törvénykönyvének módosítását" - jelentette ki Kerék-Bárczy Szabolcs, a párt szóvivője a héten tartott sajtótájékoztatóján. Egyúttal felhívta a figyelmet: számos külföldi példa - egyebek mellett az Amerikai Egyesült Államokban - létezik arra, miszerint élnek azzal a lehetőséggel, hogy amennyiben egy ünnepnap - ami egyben munkaszüneti nap is - hétvégére esik, akkor az előtte vagy az utána lévő munkanap legyen szabadnap.

"Járna több szabadság" - vélik a munkavállalók

Meglepte az MDF javaslata szociális partnereket és a parlamenti pártokat - ez derül ki azokból a reakciókból, amelyeket alanyainktól kaptunk. A várakozásnak megfelelően üdvözölték a javaslatot a munkavállalók. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint a magyar munkavállaló már így is lényegesen többet dolgozik, mint európai társai. "A statisztikák szerint a heti 40 óránál biztosan többet dolgozunk, ami a legtöbb esetben a feketén túlóráztató munkáltatók számlájára írható. Akárhogy is nézzük kizsákmányolt a magyar munkavállaló. Véleményem szerint egyáltalán nem lenne baj az a rendszer, hogy a hétvégére eső ünnepek után is járna munkaszüneti nap, nálunk amúgy sincsen túl sok "piros betűs" ünnep.

"Nem időszerű" - mondják a munkaadók

A munkaadók ezzel szemben éles kritikát fogalmaztak meg. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint Magyarországon az éves munkaidőalap így is nagyon leterhelt. Magas a rendes - és pótszabadságnapok száma, szintén magas a különféle munkaidő-kedvezmények mértéke és sok a fizetett ünnepnap is. "Ezt nem kellene már tovább bővíteni. Ha külön kiadnak szabadnapokat azokra az ünnepnapokra, amelyek hétvégére esnek, akkor azokat a napokat a munkaadónak is fizetnie kell, de e mögött teljesítmény nincs. Krízishelyzetben ilyet kitalálni és a törvényhozás elé benyújtani szakszerűtlen és meggondolatlan cselekedet. Az éves munkaidőalap egyes elemeit nem lehet kiragadott módon kezelni, és főként nem lehet ad-hoc módon változtatni. Jelenleg a gazdaságot inkább serkenti, ösztönözni kellene, mintsem visszafogni. Ha kikérték volna erről a nagy munkaadói szervezetek véleményét, akkor megmondtuk volna, hogy ez a kezdeményezés most nem időszerű" - nyilatkozta Dávid Ferenc.

Amikor az MDF szóvivőjét a kifogásokkal szembesítettük, úgy érvelt, az ünnepek nem fordíthatók le materiális adatokra és GDP-re, és véleménye szerint egy ország nem csak a gazdaságról szól, hanem az összetartozásról is, melyet ezek az ünnepek erősítenek.

Óvatosak a nagy pártok

A pártok vegyesen reagáltak a kezdeményezésre. Az MSZP válasza: elvileg igen, de… És a kikötés, hogy legyen a szociális partnerek között erről konszenzus, a munkaadói vélemény tükrében nem tűnik teljesíthetőnek. Legalábbis Filló Pál, az MSZP országgyűlési képviselője ezt mondta: pártja támogatná a kezdeményezést, igaz, nem a Munka Törvénykönyvének módosítása árán. A képviselő inkább valamilyen egyedi megállapodást tartana elképzelhetőnek a munkaszüneti napok kapcsán azokban az esztendőkben, amelyekben a munkavállalók balszerencséjére szinte az összes jelentősebb ünnepnap egybeesik a hétvégékkel. Hozzátette: mindehhez a munkáltatói oldal hozzájárulására, beleegyezésére is szükségük lenne, de, mint mondja, részükről eddig inkább elzárkózó magatartást tapasztaltak, és nem mutattak túl nagy konszenzuskészséget az ügyben.

A Fidesz részéről egyelőre nem kívánták kommentálni az MDF kezdeményezését. A párt sajtófőnöke, Havasi Bertalan mindössze annyit közölt, később alakítják ki álláspontjukat az ügyben - addig is kíváncsian várják az MDF szövegszerű törvényjavaslatát.

SZDSZ: "Népszerűségkergető" javaslat

Nem aratott osztatlan sikert a most felmerült javaslat az SZDSZ-nél. Lakos Imre szabad demokrata képviselő szerint ez a kezdeményezés nem más, mint a választások közeledtével bevetett "népszerűségkergető javaslat."
 
"Azt tanácsoljuk az MDF-ben a javaslat kitalálójának, kérdezze meg minderről Bokros Lajos véleményét. Ő ugyanis folyamatosan a gazdasági realitásokról beszél, amelyekkel mi nagyrészt egyetértünk - mégis rendre jelennek meg az MDF-től ezzel a felfogással szöges ellentétben lévő kezdeményezések. Lakos Imre hozzáfűzte, nem is szeretné, ha az ilyen és ehhez hasonló ígérgetések a választások közeledtével elszaporodnának.

Nem reagált érdemben a minisztérium

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szűkszavú közleményben reagált az MDF javaslatára. "Amennyiben ebben az ügyben hivatalos megkeresés érkezik a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz, úgy azt a tárca meg fogja vizsgálni. Egyébként az a gyakorlat, hogy a tárca a munkaidő szabályozására vonatkozó javaslatokról az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megkérdezése után alakítja ki álláspontját."

Kerék-Bárczy elmondta, ha sikerült mindenkivel megegyezni, akkor nyújtják be az Országgyűlés elé a törvényjavaslatot. “Ez feltehetően október-november előtt nem fog megtörténni."

Dorofojev Tamara - Takács Gabriella

Munkajogi kérdése van?
Foglaljon időpontot személyes konzultációra vagy kérjen írásos állásfoglalást.
Aki válaszol: tapasztalt munkajogász szakértőnk, Dr. Sipos Márta.TOVÁBB>>>