Határozott idejű szerződés felbontása, munkabér kifizetése és a munkaidő szerepelt leggyakrabban olvasóink munkajogi kérdései között, melyekre Dr. Sipos Márta, ügyvéd, munkajogász válaszolt.

Hirdetés

12 órás, folyamatos műszakban dolgozom egy nagy multi cégnél.
A munkaidőm 12 óra, a jelenléti ívben viszont 13 órát kell aláírnom. Amikor rákérdeztem arra, hogy ez miért van így, azt felelték, hogy le kell dolgoznom a munkaközi szünetet, ami jogosan megillet a munkavégzés ideje alatt.
A munkaközi szünet idejét nem fizetik ki nekem, viszont a Munka  Törvénykönyvében azt találtam, hogy nem dolgozhatok napi 12 óránál többet. Munkám jellege miatt, mivel műszak átadás után tudok csak elmenni a munkahelyemről, mindenképpen tovább kell maradnom 12 óránál.
A műszak átadása körülbelül 10-12 percet vesz igénybe, ezután áll be az engem leváltó kollégám a munkába.
Ami talán még fontos lehet, hogy nincs kollektív szerződés, nem munkaidő-keretben számolják ki a munkaidőt.  Jogosan dolgoztatják-e le velem a munkaközi szünetet 12 óra munkaidő után?

Dr. Sipos Márta: A munkaidőbe nem számít bele a munkaközi szünet időtartama, kivéve, ha van rá más megállapodás , ezt megtalálja az Mt. 117.§-ában. Így a munkaideje lehet napi 12 óra, ez beosztástól függ, pl. 119.§. A munkaügyi ellenőrzés jogosult és köteles a munkaidő kiadását ellenőrizni.

Kár érte a munkaadót: Levonhat a fizetésből?

Meghibásodott egy berendezés a munkahelyemen, ahol karbantartóként dolgozom. A gép javítása közben előkerült egy olyan dolog, ami a meghibásodást okozta. Ez a tárgy csak igen nagy valószínűséggel csak szándékosan kerülhetett oda. Ezt megmutattam a közvetlen felettesemnek. Ő tájékoztatta a cég vezetőjét/tulajdonosát a történtekről, aki összehívva a dolgozókat azt közölte velünk, hogy rendőrségi feljelentést tesz, de mivel tisztában van azzal, hogy nem kerül elő a tettes, mindenkinek a béréből levonja a körülbelül 3000 000 Ft-nyira tehető javítási és termeléskiesési kárt, valamint az e havi mozgóbért, ami a fizetés 8 százaléka.
Tudom, hogy ehhez nincs joga. Mit lehetne tenni ez ellen, hova lehetne fordulni, mert azt is kijelentette, hogy mehet bárki a Munkaügyi Bíróságra, ő "röhögve" kifizeti az esetleges bírságot.

Dr. Sipos Márta: A bíróság nem szab ki bírságot, csak a munkaügyi felügyelet. Ez a szerv jogosult a munkabér kifizetését vizsgálni, javasolom hozzájuk fordulni. A munkabérből való levonás akkor törvényes, ha azt jogszabály (itt nincs ilyen) előírja, végrehajtható határozat (pl. tartásra, kártérítésre vonatkozó bírósági döntés) van rá, vagy ha a munkavállaló beleegyezett.

Kevesebbet keres ugyanazzal a munkával

Jelenleg heti 20 órában dolgozom egy ruházati üzletben. Nemrégiben derült ki, hogy a fizetésem 12 000 forinttal kevesebb, mint a többi, 20 órában dolgozónak. Ők is és én is a szerződésünknek megfelelő fizetést kapjuk. Csak a fizetés összege különbözik.
A cég álláspontja az volt, hogy nem kaphatok semmilyen kompenzációt, aláírtam a szerződést. Jogosan követelhetek-e kompenzációt? Kérhetem-e, hogy módosítsák a szerződésemet még ebben az évben, hogy ugyanannyi fizetést kapjak?

Dr. Sipos Márta: Az egyenlő bánásmód elve szerint igaza van, kérje a munkaügyi ellenőrzés intézkedését.

Idő előtt felbontották a határozott idejű szerződést

Óraadó tanárként dolgoztam, majd miután két kolléganő gyes-re ment, megkértek, hogy szerződéses jogviszonyban, határozott idejű szerződéssel, ami 2009. június 30.-ig szólt, vállaljam el a helyettesítést. A szerződésben az egyik kolléganő helyett lettem alkalmazva. Most ez a kismama bejelentette, hogy visszajön, ezért az én szerződésemet 2008. július 31. nappal megszüntették. Érdeklődnék, jogszerű-e a szerződésbontás, vagy az erdeti időpontig járó munkabéremet jogi úton követelhetem.
Az indoklásban arra hivatkoznak, hogy mivel a helyettesítés megszűnt, így a szerződés is megszűnt, hiába az eredeti dátum. Valóban nem védi semmi a munkavállalót? Ha egy hónap után jött volna vissza a kolléganő, akkor már akkor vége lett volna? Akkor mi értelme a határozott időnek?

Dr. Sipos Márta: Munkaügyi Bíróság dönthet ügyében, de ha a határozott idejű kinevezésének a távollévő kolléga helyettesítése az oka, a munkáltató eljárása törvényes lehet.

Bombaszünet: le kell dolgozni?

A Budapest IX. kerületében történő bomba miatti kitelepítés esetén megteheti-e a munkáltató, hogy levonja a munkabérből a kiesett munkaidőt vagy ledolgoztatja azt.
Sem a munkavállaló sem a munkáltató nem tehetett arról, hogy hatósági intézkedés következtében nem lehetett bejutni a munkahelyre, bár a munka biztosított volt. (havibéres dolgozókról van szó, alkalmazotti szellemi munkásokról)

Dr. Sipos Márta: A munkavégzés nélküli díjazás Mt. szabálya (151.§) szerint a munkáltató eljárása törvényes.

Munkajogi kérdése van?
Foglaljon időpontot személyes konzultációra vagy kérjen írásos állásfoglalást.
Aki válaszol: tapasztalt munkajogász szakértőnk, Dr. Sipos Márta.TOVÁBB>>>