A gazdasági válság felkavarja a munkahelyi mindennapokat. A veszélyeztetett iparágakban feszültebb a munkahelyi légkör, megnő a "fúrásveszély" és idővel megjelenhetnek a stresszesebb munka negatív, egészségügyi következményei is. A cégvezetők és a HR-esek számára a válság pozitív hozadéka, hogy kevesebb dolgozó szeretne fizetésemelést, nő a cég iránti lojalitás és szintén nagyobb a munkavállalók tehervállalása.

Hirdetés

Gyakoribb a fúrás, az unfair eszközök bevetése

A szakember egy másik hatást is kiemel. "A munkahely-megatartás pozícióharcot is elindít a munkavállalókban. Könnyen megeshet, hogy a munkatársak nem fair eszközökkel támadják egymást, folyosói pletykákat indítanak el, az érintett háta mögött tárgyalnak ki hibákat. A fokozott stressz miatt betegállományba kényszerülők is könnyen válhatnak fúrás áldozataivá. Ha a cégvezető figyelme elsikkad a munkahelyi légkör megromlása mellett, annak a csapatra nézve súlyos következményei lehetnek. 
Unfair eszközökkel a főnök is könnyebben élhet. A romló piaci helyzetre hivatkozva egyszerűbben megszabadulhat olyan dolgozóktól, akik ugyan jól dolgoznak, de vagy nem szimpatikusak a vezetőnek vagy "túl sokba" kerülnek a vállalatnak.

Kirúgás esetén vezetőként sem könnyebb

Részben van csak igazuk azoknak, akik úgy érzik: a vezetők valamivel könnyebb helyzetben vannak. Igaz, a magasabb vezetői jövedelmeknek köszönhetően ők könnyebben képezhettek maguknak akár 6-12 hónapra elegendő tartalékokat. Ám a félelem rajtuk is eluralkodhat a beszűkült piac és a termelés visszafogása miatt. Az ok: ilyen helyzetben a vezetői pozíciók száma is csökken, és a maradó vezetők terhei nőnek majd.

Nehezebb a cégtől elcsábítani

A válság a fejvadászok munkáját is megnehezíti. Biztosnak látszó pozíciójukat ugyanis aligha kockáztatják szívesen a dolgozók. Még a munkaerőpiacon kiemelten keresettnek számító szakemberek sem. Rolek Ferenc, a Budapest Bank HR-vezetője elmondta, a válság kibontakozása óta sokkal nehezebb a megfelelő szakembereket felkutatni és a céghez csábítani. A szakemberek jelentős része most egész egyszerűen elzárkózik az új munkahely hallatán. "Nem fogékonyak a személyes találkozókra, interjúra sem szívesen jönnek. Még akkor sem, ha a felkínált pozíció szinte minden ponton előnyösebb feltételeket kínál a jelenleginél." Félnek ugyanis, hogy az új munkahelyen egy esetleges elbocsátási hullám a próbaidősöket éri el elsőként.

Kevesebb fizetésemelési kérés fut be

Ugyanakkor a HR-vezető szerint a válság némileg pozitív hozadéka dolgozók lojalitásának növekedése. A munkavállalók most hajlandóbbak az áldozathozatalra, intenzívebben átérzik a vállalat igényeit, célkitűzéseit és szívesebben is azonosulnak azokkal. A lojalitás konkrét helyzetekben is megmutatkozik. Tapasztalatai szerint a munkavállalók nem most állnak elő későbbre is halasztható panaszaikkal, miközben a korábbiaknál érzékelhetően kevesebb, soron kívüli fizetésemelési igény fut be a HR-esekhez.

Félnek a munkahelyi kapcsolatok megromlásától

Pesszimista a 2009-es kilátásokat illetően a brit munkavállalók több mint fele - derül ki a Gfk Nop közvélemény-kutató intézet 1500 angol munkavállaló megkérdezésével készült tavaly év végi felméréséből. A válaszadók 55 százaléka főként az üzleti morál leromlásától, 37 százalék a kollegiális kapcsolatok megromlásától, 53 százalék a munkaerő-toborzás befagyásától, 48 a vásárlóerő csökkenésétől tart leginkább.

A dolgozók 66 százaléka attól fél, jelenlegi jövedelme nem lesz elegendő folyamatosan növekvő költségeikre, 38 százalékuk fizetésemelést sem vár erre az évre. A dolgozók szerint a vezetők sem állnak épp a helyzet magaslatán: alig egyharmaduk érzi csak úgy, hogy feletteseik alkalmasak lesznek a gazdasági visszaesés idején is hatékonyan irányítani a termelést és a vállalatot. A munkavállalók negyede teljesen bizonytalannak érzi a jövőt. 52 százalékuk azonban attól tart, az igazi megpróbáltatások majd csak 2009 után kezdődnek meg.

Takács Gabriella