Kiss István

Németországban egyre több munkavállaló megy betegállományba mentális, pszichikai probléma miatt. Az adatok azt mutatják, a jövőtől, az állás elvesztésétől való félelem, a növekvő teljesítménykényszer egyre inkább rámegy az emberek pszichéjére. A magyarországi statisztika jobbnak tűnik, ám Kiss István pszichológus szerint inkább eltitkoljuk vagy szégyennek tartjuk a bajt.

Hirdetés

A depresszió a jövő népbetegsége lesz, a pszichés problémák miatti munkakiesés minden iparágban és foglalkozásban emelkedett, jelentette ki a német alkalmazotti betegbiztosító (Deutsche Angestellten-Krankenkasse - DAK) vezetője a táppénzes napok számáról és annak okairól készített felmérés ismertetésekor.

Különösen elgondolkoztató, hogy a gazdaságilag bizonytalan időkben jelentősen megnövekedett a fiatal munkavállalók körében az ilyen megbetegedések száma: a hét évvel korábbi állapothoz képest a 25-29 év közöttiek körében kétszer nagyobb a lelki problémájuk miatt dolgozni képtelen munkavállalók száma. A pszichikai megbetegedések a negyedik leggyakoribb csoportot alkotják.

A DAK ezer alkalmazott megkérdezésén alapuló felmérésén minden hetedik munkavállaló állította, pszichés probléma miatt részt vett orvosi kezelésen.

Keményedik a munka

A DAK által megkérdezett szakértők a pszichés megbetegedések növekvő számát a munka keményedő világával magyarázták: egyre több munkavállaló aggódik szakmai jövője miatt, tart a teljesítménykényszertől, érzi az egyre növekvő terhelés hatását. Ezen kívül a munkahelyi fúrás, zaklatás és az elszigetelődés is szerepet játszanak. A több beteg a munkavállalók tudatosságát is jelzi. A korábbinál többen fordulnak orvoshoz, pszichológushoz, valamint a betegséget gyorsabban felismerik, és jobban gyógyítják.

Nálunk a hetedik leggyakoribb ok a mentális betegség

Magyarországon a táppénzes statisztika nem jelzi a pszichés megbetegedések számának növekedését. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint a mentális megbetegedések esetszáma az utóbbi két évben a 4-8 százalékos sávban mozgott, a 2004-es előzetes adatok alapján 4 százalékkal a hetedik leggyakoribb betegségcsoportot alkotja.

Érdekesség, hogy a munkavállalók táppénzre menetelében a legnagyobb szerepet a légzőszervi megbetegedések játsszák 33 százalékkal, majd 16 százalékkal a csont-, izom- és kötőszövet betegségei valamint 11 százalékkal a fertőző betegségek következnek.

Sok a negatív előítélet, ha pszichológushoz fordulunk

A németországi eredményekről és a magyarországi helyzetről Kiss István pszichológust, életvezetési tanácsadót kérdeztük: "A hazai statisztikákban álruhában szerepelnek azok a problémák, amelyeknek a gyökerét a munkahelyi ártalmakban érdemes keresnünk. A hazai munkavállalók számára még szinte szégyennek számít mentális problémák miatt táppénzre menni.

A pszichiáter vagy pszichológus felkeresése - akár könnyen orvosolható életvezetési problémák, például a munkahelyi túlterhelés, vagy a munkahely bizonytalanságából fakadó szorongások miatt is - megbélyegzetté teheti az érintettet. Néhány évnek még el kell telnie Magyarországon ahhoz, hogy az életvezetési kérdésekkel ugyanolyan természetességgel forduljunk szakemberhez, mint ahogy az autónkat az olajnyomás-lámpa egyetlen felvillanása miatt azonnal átvizsgálásra küldenénk.

Sokszor a beteg lélek áll a fizikai baj hátterében

A hazai gyakorlatban a különféle pszichoszomatikus betegségeknek csak az orvosi részét kezeltetik a legtöbben: fejfájásra, derékfájásra, vérnyomásproblémákra vagy gyomorfekélyre, allergiára vagy egyéb, "kézzelfogható" problémára keresnek orvosságot. A háziorvosoknak és szakorvosoknak nem kis fejtörést okoz a szűnni nem akaró fájdalmak okának kiderítése. A makacs tünetek hátterében érdemes az életvezetést nehezítő pszichés okokat is elemezni, a változtatáshoz pedig szakember segítségét igénybe venni.

Dolgozzunk ki egy egészségközpontú jövőképet!

Aki a különféle testi problémák mellett a kipihenhetetlennek tűnő fáradtság, erőtlenség és kedvetlenség érzésével küzd, gyakran kerül összetűzésbe környezetével, képtelen ráhangolódni másokra, jól teszi, ha egy pillanatra megáll, és megpróbálja átgondolni az életét. Lehetőségeit és korlátait mérlegelve, személyes erősségeire építve, kidolgozhat magának egy olyan jövőképet, amelyben egészségének megőrzésére is gondot fordíthat.

Lehet, hogy a megvalósításhoz új ismereteket, készségeket kell elsajátítania, változtatnia kell megszokott munkaformáin. Akár azon is érdemes elgondolkodnia, hogy a munkahelyi stressz csökkentése érdekében érdemes-e állást, esetleg foglalkozást változtatnia.

A minimális, amit megtehet, hogy megtanul valamilyen módszert, amelynek segítségével megbirkózhat a mindennapi stresszel. Alkalmas lehet erre a sport, relaxáció jóga, vagy bármi más, amiben teljes odaadással fel tud oldódni. Legalább 30 percre egy nap.

Veszélyben a fiatal munkavállalók

A fiatal munkavállalók különösen veszélyeztetett helyzetben vannak, akár sikerül álláshoz jutniuk, akár nem. Azok, akik kezdő munkaerőként erejükön felül próbálnak teljesíteni munkahelyükön, könnyen a kiégés áldozatává válhatnak. Saját korlátaikat figyelmen kívül hagyva idő előtt elhasználják energiatartalékaikat. Átlagosan 2 éven belül jelentkeznek a túlmunka hátrányos következményei: a személyes idő beszűkülése, elszakadás a szokott baráti körtől, depresszióhoz hasonló tünetek, testi panaszokkal.

Nyomot hagy a fél évnél hosszabb álláskeresés is

A munkanélküli pályakezdők esetében a folyamat ennél is gyorsabb. Statisztikai adatok szerint a hat hónapnál hosszabb ideig tartó eredménytelen munkakeresés már orvoslásra szoruló nyomot hagyhat a személyiségben. A sikertelen pályakezdés az értéktelenség érzésével, hiábavaló tanulás, elpocsékolt évek élményével terheli a fiatalokat. Ellenszere lehet, ha diákként már gondoskodnak a fiatalok gyakorlati tapasztalatokról, gyakornokként megismerkednek munkaadókkal", nyilatkozta Kiss István.