2005. november 16., szerda - 10:00 Nyomtatás E-mail
Munkajogi problémák:
Kérdezzen Dr. Sipos Márta munkajogi szakértőtől
Dr. Sipos Márta
Dr. Sipos Márta
Dr. Sipos Márta - ügyvéd, munkajogász
A Szegedi Tudományegyetemen tanít és gyakorló ügyvéd. Megalakulása óta tagja a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatnak az International Labour Organisationnél (ILO) szerzett képesítése alapján. 2003-ban az Igazságügyi Minisztérium közvetítői listáján is regisztrálták. Szűkebb szakterülete a munkajog, melyben több mint tíz éves tapasztalattal rendelkezik. Várjuk munkajogi kérdéseit itt.

Hirdetés

Kötelezik közös megegyezésre: Lehet?

Megteheti-e azt a munkáltató, hogy a GYED-ről visszatérő alkalmazottat elbocsájtja? Jobban mondva csak annyit közöl vele, hogy nem találtak neki helyet, ezért a szabadsága letöltése után közösen MEG KELL egyezni?! Mert velem ez történt. Jelenleg táppénzen vagyok. Mit tudok ez esetben tenni?

Nem kötelezheti közös megegyezésre. A közös megegyezés kifejezés azt jelenti, hogy a felek szabad akaratukból közösen döntenek, ha a munkáltató fel akar mondani, azt meg lehet támadni a bíróság előtt, annak következtében felmondási idő, végkielégítés jár...




Nem adják ki a pótszabadságot Gyed után

Harmadik gyermekem 2002.10.29-én született és én 2003.08.14-től mentem GYED-re feleségem helyett. Most újra munkába állok a munkahelyemen, de nem akarják kiadni részemre a 2004-re járó 7 nap pótszabadságot. Állítják, hogy csak 2 nap jár időarányosan, mert csak a GYED első éve vehető figyelembe ebben az esetben és az 2004 áprilisában telt le. Hivatkoznak a MK 100. számára.

Nem valószínű, hogy helytálló a munkáltató magatartása. Az Mt. 132. §-ának (2) bekezdésének szabályai nem teszik a pótszabadságra jogosultság előfeltételévé a teljes évnek munkaviszonyban, illetve munkában töltését. Ehhez képest a pótszabadságra jogosultság azt a munkavállalót is teljes egészében megilleti, aki év közben szült, vagy pl. a gyermekgondozási szabadságról év közben tér vissza, illetve év közben kerül a munkáltatóhoz.

A pótszabadság arányosításának tehát abban az évben, amikor a kiskorú született, vagy amikor a 16. életévét betöltötte, e címen nincs helye. A pótszabadság kiadására viszont csupán az adott évben munkában töltött, illetőleg egyébként szabadságra jogosító idő arányában kerülhet sor.

E szabályoktól a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a munkavállalóra kedvezőbb rendelkezés megállapításával eltérhet [Mt. 13. §-ának (3) bekezdése]. Kérje írásban a munkáltató intézkedését!





Felmondás, de okosan

Határozatlan időre szóló munkaviszonyomat milyen módon szüntethetem meg,ha találok egy a számomra kedvezőbb állást úgy,hogy ne essek "két szék közé a padlóra". Azt tudom biztosan,hogy jelenlegi munkáltatómnál a felmondási időt le kell tölteni, de nem tudom,hogy emiatt elszalasztom-e a másik munkát. Van erre valami megoldás? Válaszát nagyon várom és előre is köszönöm!
Üdvözlettel: (egy majdnem pályakezdő fiatal, a témában nagyon laikus lány)

Próbaidő alatt azonnali hatállyal fel lehet mondani. Egyébként közös megegyezéssel tud a felmondási idő letöltése (min. 30 nap) nélkül az új munkáltatónál elhelyezkedni.




Munkaközi szünet

Mi a munkaközi szünet kiadásának szabályozása?

A munkaközi szünet kiadása kötelező, mértéke és rendeltetése : A napi munkavégzés során, ha a munkaidő napi 8 óra teljes munkaidő, akkor a munkavállalónak jogos igénye, hogy ezen időtartamon belül étkezhessen. Erre szolgál a munkaközi szünet, amelynek legalább húsz percnek kell lennie és a tényleges munkavégzést ezen időtartam alatt meg kell szakítani. A munkavégzés megszakítása egyben azt is jelenti, hogy ekkor munkavégzés nem történik. A Munka tv. szerint a munkaközi szünet ideje a munkaidőnek nem része, ezért ennek időtartamával a munkaidő meghosszabbodik. A munkaközi szünet idejére a Munka tv. alapján díjazás nem jár. Ettől eltérően kollektív szerződés, belső szabályzat rendelkezhet úgy, hogy a munkaközi szünet időtartama a munkaidő része, ezáltal a munkaidő nem hosszabbodik meg és erre az időtartamra díjazás jár.

A munkaközi szünet időtartamát is lehet növelni, például az ebédidőt 30 percben meghatározni. Előfordulhat, hogy a munkáltató működése szempontjából még a munkaközi szünet kiadása is veszélyeztetné a biztonságos üzemelést, ezért mindig szükséges a folyamatos munkavégzés. Ebben az esetben a munkaközi szünet kiadására műszakonként, munkakörönként, személyenként eltérő időpontban kerülhet sor, sőt a munkáltató rendelkezhet arról, hogy hol kell tartózkodni a munkaközi szünetben (pl. a munkavégzés helyén nem lehet maradni).

Készenléti jellegű munkakörben történő alkalmazás esetén a fenti szabályok nem irányadóak, készenlét esetén ugyanis a munkaközi szünet a munkaidőbe beleszámít. A 20 perc munkaközi szünet hat órát meghaladó munkavégzés esetén irányadó. Amennyiben a munkavégzés ezt meghaladóan folytatódik (pl. hosszabb teljes munkaidő, vagy túlmunkavégzés elrendelése miatt), akkor minden további 3 óra után biztosítani kell munkaközi szünetet. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy fiatal munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani és minden négy és fél órát meghaladó munkaidő esetén. Egyébként a munkáltatónak a napi munkavégzési időn belül, továbbá a napi munkavégzések között a munkavállaló egészségének, pihenésének biztosítása érdekében az alábbi pihenőidőket kell biztosítani:

- munkaközi szünet, legalább 20 perc,
- napi pihenőidő, legalább 11 óra,
- heti pihenőidő, 2 nap,
- munkaszüneti nap.





Foglalkoztatás munkaidőkeretben

A munkaidőkeretben ledolgozható órákról szeretnék Öntől tanácsot kérni, mint foglalkoztató. Idényjellegű munka / mezőgazdasági betakarítás / esetében, ha nincs kollektív szerződés, havonta hány óra dolgoztatható le túlóra fizetése nélkül? Összevonás esetében lehetséges- e, hogy egyik hónapban 140 órát, a másik hónapban 220 órát dolgozzanak? Én úgy értelmezem a munkaidő keretben ledolgozott munkaidő átlagát, hogy összevonva két hónapot, ki kell hogy adja a kötelező órát, és nem kell sem túlórát, sem állásidőt fizetni. Jól gondolom-e, és ha nem akkor mi a megfelelő eljárás?

A Mt. szerint amennyiben a munkaidő munkaidőkeretben kerül ledolgozásra, az alkalmazott munkaidőkerettől függően eltérően lehet a pihenőnapokat, illetve a vasárnapot kiadni.

- Munkaidőkeret alkalmazása esetén előírható heti 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő biztosításának kötelezettsége, amelybe a vasárnapnak is bele kell esnie (tehát vagy szombaton vagy hétfőn kerülhet sor a másik pihenőnap kiadására).

- A Munka tv. 124. § (3) bekezdésében meghatározott munkakörökben, munkarendben foglalkoztatott munkavállalók számára a heti 48 óra megszakítás nélküli pihenőidő kiadása kötelező, de havonta csak egy alkalommal kell a pihenőnapnak vasárnapra esnie.

- Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás során lehetséges a pihenőnapok kiadását úgy is biztosítani, hogy heti 40 óra megszakítás nélküli pihenőidő kiadása kötelező, amibe hetente egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy vasárnapnak bele kell esnie. A munkaidőkeret teljes időtartama alatt azonban nem elegendő, ha minden héten csak 40 óra pihenőidő kerül kiadásra, mert a heti 48 óra pihenőidőt ilyen munkaidő-beosztás esetén is biztosítani kell, de a munkaidőkeret átlagában.

A pihenőnapok összevont kiadása is lehetséges, a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetében, az alábbiak szerint:
- kéthetente
- havonta (kollektív szerződés, vagy a felek megállapodása alapján), illetve
- hat havonta (kizárólag kollektív szerződés rendelkezése alapján, a következő esetekben: készenléti munkakörben, megszakítás nélküli, illetve 3 vagy ennél többműszakos munkarendben, valamint idénymunkát végzők esetében).

A pihenőnapokat az alkalmazott munkaidőkereten belül kell kiadni, tehát a munkaidőkeret meghatározásakor számolni kell a kiadandó pihenőnapokkal is. A pihenőnapok összevonásakor ügyelni kell arra, hogy 6 nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező, de ez alól a kollektív szerződés bizonyos munkarendek esetében kivételt fogalmazhat meg.





A leszámolás napján nem adták ki az iratokat

Cégemnek írásban felmondtam a szerződésben meghatározott felmondási idővel. A leszámolás napján (2004.03.30) nem adták ki a kötelező igazolásokat, és mind a mai napig nem küldték meg, írásos megkereső levél ellenében sem.Napokban az APEH-től felszólítást kaptam 2004.évi SZJA bevallásom pótlására mivel a cégem nem tette meg, ugyan akkor a 2004. évi jövedelem igazolást sem küldte meg a cég, illetve nyilatkozatott sem iratot velem alá az adózás módjára vonatkozóan.

Az utolsó havi béremet sem fizették ki, nem tudom hogy fogom a 2005 évi adóbevallásomat elkészíteni mivel a jan.-márc. honapokra vonatkozó igazolásokkal sem rendelkezem. Kérem ammennyiben lehetséges gyors válaszát mert az APEH 15 napos határidőt adot a 2004 évi bevallásra vonatkozóan.

Forduljon írásban a munkáltatóhoz, megfelelő határidőt biztosítva. Ha nem történik intézkedés, keresse a helyi Munkaügyi Felügyelőséget és kérje az intézkedésüket.