2005. november 08., kedd - 10:00 Nyomtatás E-mail
Munkajogi problémák:
Kérdezzen Dr. Sipos Márta munkajogi szakértőtől
Dr. Sipos Márta
Dr. Sipos Márta
Dr. Sipos Márta - ügyvéd, munkajogász
A Szegedi Tudományegyetemen tanít és gyakorló ügyvéd. Megalakulása óta tagja a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatnak az International Labour Organisationnél (ILO) szerzett képesítése alapján. 2003-ban az Igazságügyi Minisztérium közvetítői listáján is regisztrálták. Szűkebb szakterülete a munkajog, melyben több mint tíz éves tapasztalattal rendelkezik. Várjuk munkajogi kérdéseit itt.

Hirdetés

A dohányzás szabályozása

Azt szeretném megtudni Öntől, hogy a munkavállalók dohányzása munkaidő alatt beleszámít-e a munkaidőbe vagy sem (le kell-e dolgozni), továbbá, hogy van-e arra valamiféle szabály, hogy milyen rendszerességgel és mennyi időt fordíthatnak a munkavállalók dohányzásra.

Dr. Sipos Márta: A munkaközi szünet alatt nem kell munkát végezni, ennek a szabálya munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama (122. §) - a készenléti jellegű munkakör kivételével - nem számít be; 122. § Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ha nem állapodtak meg eltérően, akkor a munkaközi szünet időtartama nem számít munkaidőnek, annyival több lesz a napi munkahelyen eltöltött idő. Nincs más szabály a dohányzás miatt sem...



Gyes alatt más munkáltatónál is dolgozhatunk

2003. szeptember 9-én születtek ikerbabáim, azóta vagyok GYES-en. Hallottam, hogy idén nov.1-jétől vállalhatok munkát a GYES alatt máshol is, nemcsak, ahonnan elmentem szülni. Az a munkáltató is köteles bejelenteni, velem munkaszerződést kötni, akinél pályázok az új munkakör betöltésére, legyen ez akár részmunkaidős lehetőség is, akkor ez hogyan fog történni, erre az APEH-nél, a TÁH-nál az ügyintézők fel vannak készülve?, ebben az esetben mit kell a munkaszerződésbe még külön bevezetni? Nem kívánom, hogy a jelenlegi munkáltatóm tudomást szerezzen arról, hogy én a GYES alatt is szeretnék dolgozni. A bölcsöde viszont csak úgy veszi be a gyermekeket, ha igazolom, hogy van állásom és már nem kapom a GYES-t vagy a GYED-et. Vagyis bezárul a kör.

Dr. Sipos Márta: Többször foglalkoztunk a gyes alatti munkavégzéssel, ez nem új szabály, és a többi társhatóság is tudja kezelni. Munkavégzés csak szerződés szerint lehetséges, mert különben a munkáltatót megbüntetik, ön pedig eleshet jogoktól, juttatásoktól (gondoljon arra, mi történik egy nem várt üzemi balesetnél, stb.). Ha önmaga készíti az adóbevallását, a jelenlegi munkáltatója nem szerezhet tudomást arról, hogy másutt dolgozik (ez szintén tipikus). A bölcsőde ügyében keresse az önkormányzatnál a támogatást, mert az ismertetett gyakorlat így nem jogszerű.



13. havi bér - alkotmánybírósági döntés

Egy fegyveres testületnél 2004. május 1-én felmentésre, november 1-i hatállyal nyugállományba kerültem.(Szolgálati viszonyom október 31-ig tartott!) Természetesen(?) 2004-re vonatkozóan 13. havi bért nem kaptam. Kérdéseim a következők: - Az Alkotmánybíróság döntését követően - visszamenőleg - megkapom-e a 13. havi bér időarányos részét? - Kell-e ezt igényelnem, vagy esetleg egy későbbi döntés után hivatalból fogják kifizetni? - Megváltoztatja-e a nyugdíj kiszámítását a 13. havi bér? - Amennyiben a nyugdíj megállapítását megváltoztatja a bér, úgy megkapom-e a nyugdíj különbözeteket visszamenőleg?

Dr. Sipos Márta: Ebben a körben már van két jogerős bírósági ítélet, önnek jár a 13. havi juttatása, de követelni kell, tudtommal önként nem fizetik még. A nyugdíj összegét csak a számítás időszaka alatt kifizetett összegek befolyásolják, de erről a Nyugdíjfolyósítónál biztosan tudnak önnek válaszolni.



Budapest-Debrecen ingázás: meddig fizetik?

16. éve dolgozom a mostani munkahelyemen. Ez év nyarán kötöttem egy munkaszerződés módosítást, melyben vállaltam, hogy Debrecenből Budapestre költözöm albérletbe, mert megváltozott a munkavégzésem helye. Szóbeli tárgyalásaink során nem vetettem el annak a lehetőségét sem, hogy a családom is utánam költözik és itt folytatjuk az életünket. Az itteni tapasztalataim azt súgják, hogy ez mégsem lenne jó döntés, tehát a férjem és a gyermekem továbbra is Debrecenben marad, én meg ingázom hétvégéken.

Munkáltatóm egy hónap elteltével azzal állt elő, hogy jó lenne, ha a költözést ez év december 31-ig megoldanám, mert utána nem fizeti a vonatköltségemet. Megteheti-e ezt? Ezen szóbeli megállapodás hatására felmondhatnak-e nekem? Ez azért is fontos, mert jelenleg a kollektív szerződésem értelmében 12 havi végkielégítés illet meg.

Dr. Sipos Márta: Lényeges eleme a megoldásnak az a megállapodás, amelyet kötöttek. Ha abban is vállalta a munkáltató az utazási költségeket, amelyekre külön jogszabály is vonatkozik, követelhető tőle. Azonban azt kellene megfontolni : hosszú távon jól működik-e a munkáltató és az ön közötti együttműködés, mert konfliktus látszik önök között és ezt csak a jogi megközelítéssel nem lehet feloldani.



Agytrombózis munka miatt - kártérítési esélyek?

25 évesen agytrombózisom lett. Vendéglátásban dolgoztam a munkáltatom nem adta ki a szabadságom, a pihenő napokat, volt olyan, hogy a 24 órából 24-et dolgoztam.A betegségemmel egyídejüleg a Munkaügyi Föfelügyelet is ellenőrzést tartott a cégnél és számtalan hibát találtak. Az orvosok szerint a túlhajtotság a betegségem oka. Kérdésem lenne esélyem egy kártéritési perben?

Dr. Sipos Márta: Kártérítést követelhet, az esélyeit azonban szakmai (orvos-szakértői) vélemény dönti el. A munkaügyi bíróságnál is tájékoztatják, de javasolom: jogi képviselővel konzultáljon, az eljárás nem egyszerű és önnek kell a követelését bizonyítani.



Év évig táppénzen - mit tehet a munkáltató?

Mint munkáltató szeretném megkérdezni, hogy egy közalkalmazott 54 éves dolgozónk 1 éves táppénze 2005.október 29-el lejár. Munkaügyi biróság még a rokkantositásával kapcsolatban még nem döntött harmadfokon. Másodfokon 50 %-os rokkantságot állapítottak meg nála . Könyvelő munkakörben foglalkoztatjuk. Kérdésem, hogy a munkáltató egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva felmondhat -e a dolgozónak végkielégítéssel és járandóságai kifizetésével? A dolgozó köteles-e bemutatni az 50 %-os rokkantságról szóló határozatát? Új dolgozót a helyére felvehetek-e ,ha felmondással szüntetem meg a munkaviszonyát.? (egy munkaadó)

Dr. Sipos Márta: Általában konkrét ügyben nem adok választ, mert bírósági ügy lehet pl. belőle és ha nem ismerem a konkrét tényállást, rossz választ is adhatok, aminek következménye lehet...

Tehát : a közalkalmazott is védett a felmentés ellen, mert a szabály :
90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,

(2) A felmondási idő, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmondási védelem időtartama
a) a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,
b) a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap elteltével kezdődhet el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.

(5) A (2) és (4) bekezdés rendelkezései a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során nem alkalmazhatóak.

Figyelem! A betegszabadság lejártát követő egy évig áll fenn a védelem. Továbbá van szabály a megváltozott munkaképességűek jogviszonyának felmondására, a jogszabály a 8/1983. (VI.29.) EüM-PM. rendelet. Javasolom, hogy személyügyi képzésben szerezze meg a szükséges ismereteket, hiszen a munkáltató felelőssége a jogszerű foglalkoztatás biztosítása.



Gyesről vissza

2004.01.01-től 2004.04.11-ig dolgoztam, majd tgys-re illetve 09.26-tól gyed-re mentem.Ez idő alatt és még addig amíg vissza nem megyek dolgozni fizetés nélküli szabadságon vagyok, azaz a munkaviszonyom fennáll. Tanárként dolgozom, jövőre mennék vissza dolgozni. Jár-e nekem a 2004-es évre a 13. ill. 0. havi bér,2005 és 2006- os évekre? A pedagógusoknak járó "könyvpénz "megillet-e a 2004,2005 ill.2006-os évekre?
Ha visszamegyek dolgozni jövő áprilisban, mennyi szabadság jár 2004-től és milyen bérrel számolják? Van egy másik gondom is. Elkezdtem a 2 éves szakvizsgára felkészítő iskolát. Ha elkezdek dolgozni, és a munkahely nem járul hozzá, akkor nincs módom a konzultációkra, ill. vizsgákra eljárni? Vehetek-e ki ilyenkor a 2006-os év terhére szabadságot, vagy fizetés nélküli munkanapra menjek?

Dr. Sipos Márta: A fizetés nélküli szabadság első évére jár a szabadság, ha azt a gyermek gondozása céljából vette ki az anyuka. Ki kell a munkáltatónak adni, mert egyébként megbüntethető. Nem dönthet a dolgozó másképpen ! A jelenlegi állapot szerint azok a munkavállalók, akik jogviszonyban álltak az Alkotmánybíróság döntése után valószínűleg megkapják a 2004. és a 2005. évre járó 13. havi juttatást, de még nincs ilyen per jogerősen befejezve. Érdeklődhet a munkáltatónál, a szakszervezetnél és néha nálunk is...

A Kjt. szerint nem bér, hanem a távolléti díj jár (most is) a szabadság idejére, íme a számítás szabályai :

151. § (1) Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, a munkavállaló munkabérét távolléti díjára ki kell egészíteni, illetve munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni. Távolléti díjat kell fizetni akkor is, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, annak mértéke meghatározása nélkül.

(2) A munkavállaló részére távolléti díj jár:
a) a 107. § a) pontjában meghatározott távollét miatt kiesett munkaidőre;
b) a 107. § b) pontjában meghatározott esetben két munkanapra;
c) a 107. § d) és f) pontjában meghatározott esetekben;
d) a munkaszüneti nap (125. §) miatt kiesett időre;
e) a szabadság (131-132. §) időtartamára;
f) a szoptatási munkaidő-kedvezmény [138. § (5) bekezdés] idejére; g) a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára.

151/A. § (1) Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a (4) bekezdés szerinti - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.

(2) A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótlék alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetőleg a munkaszerződésben rögzített azon bérpótlékok értendők, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan megilletik.

(5) Havi időbér esetén
a) az egy napra jutó távolléti díj: az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa;
b) az egy órára járó távolléti díj: az egy napra kiszámított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a hányadosa.
(6) Nem kell alkalmazni az (5) bekezdésben foglaltakat, ha a távolléti díj megegyezik azzal az összeggel, amelyben a munkavállaló munkavégzése esetén részesülne.

Végül: A tanulmányok idejére, ha azokat iskola rendszerű képzésben teljesíti, szabadidő jár, vagyis fizetés nélküli mentesítés a munka alól. Köthet tanulmányi szerződést, ettől eltérő szabályokkal.