2005. október 12., szerda - 10:00 Nyomtatás E-mail
Munkajogi problémák:
Kérdezzen Dr. Sipos Márta munkajogi szakértőtől
Dr. Sipos Márta
Dr. Sipos Márta
Dr. Sipos Márta - ügyvéd, munkajogász
A Szegedi Tudományegyetemen tanít és gyakorló ügyvéd. Megalakulása óta tagja a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatnak az International Labour Organisationnél (ILO) szerzett képesítése alapján. 2003-ban az Igazságügyi Minisztérium közvetítői listáján is regisztrálták. Szűkebb szakterülete a munkajog, melyben több mint tíz éves tapasztalattal rendelkezik. Várjuk munkajogi kérdéseit itt.

Hirdetés

"Terhesen kirúghatnak?"

2004 márciusa óta, határozatlan idejű munkaviszonyom van, a fizetésem azóta változatlan illetve a főnököm, a cég pénzügyi problémáira hivatkozva, most, csökkenteni szeretné a béremet (bár másét nemrég emelte), ha nem írom alá a szerződés módosítását, felmond. Ha kiderül hogy hathetes terhes vagyok, akkor is megteheti? Találhat olyan indokot amivel terhesen kirúghat?

A munkavállaló köteles tájékoztatni a munkáltatót arról, hogy védett, mert pl. terhes. Ezt követően felmondani nem lehet! A bért egyenlően, egyenlő elbírálással kell megállapítani, ez ügyben is munkaügyi bírósághoz, vagy a Munkaügyi Ellenőrzéshez lehet fordulni.




Biztonsági őrként: milyen pótlék jár?

Mint biztonsági őr dolgozom, 24/48 órás műszakban. Szeretném megtudni, hogy biztonsági őrnek jár-e: Éjszakai pótlék (vagy bármilyen műszakpótlék) Étkezési hozzájárulás Szabadság..

Milyen jogviszonyban dolgozik? Ha vállalkozó, akkor nem jár munkabér, pótlék, stb. Ha munkaviszony, az éjszakai munkavégzés esetén jár pótlék. Íme :Mt.117.§… d) éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés; h) éjszakai munkát végző munkavállaló: az a munkavállaló, aki ha) a munkarendje szerint rendszeresen éjszakai műszakban, vagy b) az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végez; 146. § (1) Éjszakai munkavégzés esetén [117. § (1) bekezdés d) pont] a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék is megilleti.




Táppénzre ment, ki akarják rúgni

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy lehetséges-e illetve milyen módon védekezni azon felmondás ellen, melyet egy ismerősöm ellen irányítottak, aki határozatlan idejű munkaviszonya alatt egy napja táppénzre ment és ez idő alatt azzal hívták fel, h el akarják bocsátani. Mit tanácsolhatnék neki? Mi vár rá? Gondolom, végkielégítésre nem jogosult, mivel nem határozott idejű szerződése volt. Miként lehet védekezni az ellen, hogy elveszítse a munkáját? Közös megegyezést ajánlottak neki, ezt még fontosnak tartottam elmondani.
Mit tehetnek ellene, ha nem egyezik bele? Köszönöm előre is a mihamarabbi válaszát. Addig is igyekszek megnyugtatni az érintettet.

A táppénz időtartama alatt felmondani nem lehet és azt követően 15/30 napig nem kezdődhet el a felmondási idő. Ha a munkáltató felmond és annak oka nem valós és nem okszerű, a bíróság jogellenesnek fogja azt nyilvánítani.
Végkielégítés a munkáltató rendes felmondása esetén jár, a határozatlan időtartamú jogviszonyban a 3 év munkaviszonytól kezdődően egy havi átlagkereset ( max. 6 hó ).
Közös megegyezést nem javasolok aláírni.





Évről évre szerződést hosszabbítanak: meddig tehetik?

Jelenlegi munkahelyemen határozott munkaszerződéssel vagyok immáron 3. éve, melyet minden évben meghosszabbítanak. Munkahelyem állami cég, ahol engem létszámstop miatt nem tudnak állandó státuszba helyezni. Tudomásom szerint a határozott munkaszerződést 5 évig lehet meghosszabbítani, utána vagy elküldik a munkavállalót, vagy véglegesítik. Vajon ez tényleg így van?

Másik kérdésem: hamarosan szeretnék kisbabát, de nem tudom, hogy mik a lehetőségeim. Nem szeretném az állásomat kockáztatni, de attól félek, ha elmegyek szülni, nem fogják meghosszabbítani a szerződésemet. Nem tudom, hogy a közszférában dolgozókat védi-e valamilyen jogszabály, ha ilyen helyzetbe kerülnek. Biztosított-e számomra az, ha gyes-re vagy gyed-re megyek, hogy az állásom is megmarad?

Az, hogy állami cég, nem elegendő információ. Munka törvénykönyve, a közalkalmazotti vagy a köztisztviselői törvény vonatkozik-e Önre ? A Kjt és a Ktv esetén nagy valószínűséggel jogellenes a határozott időtartamú kinevezés, az Mt esetén is lehet az. Ha bírósághoz fordul és kéri a határozatlan időtartamú foglalkoztatás megállapítását, akkor a többi kérdésben is védett lesz, egyébként nem.




Kiküldetés, külszolgálat?

Az adott cég külföldön végez építőipari tevékenységet, ahol 2 fő saját munkavállaló dolgozik. Ezeknek a munkavállalóknak szerződésben változó a munkavégzési helyük. Tehát amennyiben magyar cég, saját projektjéhez, saját munkavállalóját küldi külföldre
- kiküldetésről vagy külszolgálatról van-e szó?
- Érvényes e az Mt-beli időkorlát (44 nap)?
- Kell - e munkaszerződést módosítani - a munkavégzés helye szempontjából?
- (ha jogszabály szerinti adómentes határig kap napidíjat) a munkabér tekintetében?

Az Mt. 105.§ szerint sem kiküldetés, sem külszolgálat : 105. § (1) A munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját.
Nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi. (2) Változó munkahely esetén szokásos munkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló munkáját a beosztása szerint végzi.

És a többi is értelem szerint nem vonatkozik erre az esetre - kivéve - a kötelező költségtérítést, az ottani szabályok szerinti külföldi foglalkoztatási szabályok betartását, stb.





Távolléti díj kifizetése

A munkáltatóm több éven át a távolléti díj kifizetését az alapbérem után fizette ki, pedig ösztönző (teljesítmény) rendszerben dolgozom. Pár hónapja már a fizetésem együttes összege után fizeti a távolléti díjat. Arra szeretnék választ kapni , hogy jogom van -e az elmaradt díjak (ami akár napi 3- 4 ezer forint) utólag a kifizetését kérni?

3 éves elévülési időn belül követelheti, de készüljön fel - a bíróság előtt pontosan kiszámított összeget kell és lehet érvényesíteni a keresetben.




Határozott idejű szerződés

A munkáltatót kötelezi -e valamely rendelet, hogy bizonyos idejű (azon a helyen eltöltött) közalkalmazotti munkaviszony után köteles a dolgozó számára státuszt adni, a határozott idejű szerződés helyett? 2. Több éves meg nem szakított közalkalmazotti munkaviszony után amikor határozott idejű szerződéseket íratnak alá a munkavállalóval, gyermekvállalás esetén kapnék-e gyed-et, vagy csak gyes járna? Ha a szerződésem lejár a terhesség alatt akkor az esetleg addig kapott GYED automatikusan GYES lesz-e?

Ha nem helyettesítésre vagy meghatározott feladat elvégzésére kötelezik a munkavállalót, akkor jogellenes a határozott időtartamú foglalkoztatás.

Gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetében a szülést - megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, illetve a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, feltéve mindkét esetben, hogy a gyermeket a szülő saját háztartásában neveli.

Egyidejűleg csak egy juttatás jár, de Ön választ.





Gyesről vissza: felosztották az órákat

Közalkalmazottként dolgozom(-tam) egy iskolában, ahonnan 2005. április 29-én szülési szabadságra mentem. A munkaköröm határozatlan időre szóló munkaszerződés, tanár. A szülési szabadságom október 13-án lejár, és utána ki kell vennem a felhalmozódott szabadságomat, ami november végéig tart. Utána az iskolám nem tud a munkakörömben foglalkoztatni, mert az év eleji tantárgyfelosztás miatt az óráimat más kollegának adták oda. Tőle elvenni azt nem tudják, mert ezekkel az órákkal van meg a kötelező óraszáma. Ebben az esetben mit tud tenni?

Kötelezhet-e közös megegyezéses felmondásra valamilyen okból? Én szeretnék visszamenni dolgozni, és nem akarom igénybe venni a gyerek után járó GYED-et. Ráadásul a következő tanévtől kezdődően megszűnik az iskolában annak a tantárgynak az oktatása, amit most még heti 11 órában oktatnak.

Végigolvastam a közalkalmazotti törvényt, amiből azt szűrtem le, hogy a munkáltatómnak a munkaviszonyomat felmentéssel kell megszűntetnie, azzal az indokkal, hogy "megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták" (1992.évi tv. a közalkalmazottak jogállásáról 30.§(1)a). És ha jó az olvasatom, akkor felmentési idő és végkielégítés is jár az eltöltött évek után.

Ha ez igaz, akkor pedig azt is kérdezném, hogy a felmentési időre munkabér jár? Ezen kívül járna a végkielégítés? Ha a felmentési idő közben találnék munkát, akkor le kell-e mondanom a fennmaradó időre járó munkabérről? Ha a felmentési időben lesz 2006. január 1., akkor járna a 13. havi munkabér?

A munkavállalónak, ha a munkáltató intézkedése miatt nem tud munkát végezni, a munkabér/illetmény jár. Felmondani/felmentést kiadni a hivatkozott jogszabály alapján akkor lehet, ha az iskola alapító okiratából törlik az oktatási tevékenységet, tehát ebben az esetben nem! Szabály szerint az Ön helyére határozott idővel, a távolléte idejére alkalmazhattak volna kisegítőt.