Több tízezer állás Magyarországon és világszerte
|
2005. október 04., kedd - 10:00
|
|
Munkajogi problémák: Kérdezzen Dr. Sipos Márta munkajogi szakértőtől |
 Dr. Sipos Márta A Szegedi Tudományegyetemen tanít és gyakorló ügyvéd. Megalakulása óta tagja a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatnak az International Labour Organisationnél (ILO) szerzett képesítése alapján. 2003-ban az Igazságügyi Minisztérium közvetítői listáján is regisztrálták. Szűkebb szakterülete a munkajog, melyben több mint tíz éves tapasztalattal rendelkezik. Várjuk munkajogi kérdéseit itt. 
Hirdetés
Lehet-e a felmondási időt mérsékelni?
Utazási költségtérítés és adózás Jelenleg Budapest vonzáskörzetében dolgozom (2 éve, határozatlan idejű szerződéssel), és a fővárosban élek. A cég biztosít buszt a munkába járáshoz. Igen ám, de nekem el kell jutnom a céges buszmegállóig is valahogy! Kérdésem lenne, hogy ilyenkor a budapesti bérletet ki kellene-e fizetni a munkáltatónak? A céges busz 16:50-kor áll ki az év legnagyobb részében, holott a munkaidő 16:20-ig tart. Az év kisebb részében 16:35-kor indulnak a buszok. A kérdésre, hogy ez miért nem tartható mindig, annyi a válasz, h "mert nem ér vissza a busz". Ez így szabályos? Valamint, állandó lakhelyemként a munkáltatónál Zalaegerszeg szerepel. Ilyenkor a hétvégi, autóval való hazajutást a munkáltató megtérítheti, ha akarja. Jól tudom ezt? A személyi igazolványomban nem Zalaegerszeg szerepel állandó lakcímként. Ilyenkor mi számít? Az, amit a cég tart nyilván, vagy az ami a személyimben szerepel? A kettőnek egyeznie kellene? Az útiköltség-térítés a helyközi közlekedés jogcímén jár, a jogszabály szerint. A budapesti lakos sem kap helyi bérletet… A tényleges hazautazás költsége adómentes, tehát az állandó lakóhely és a munkahely közötti utazásra lehet így térítést kapni. A valóságot vizsgálják, nem csak az iratokat! Az utazási idő nem számít munkaidőnek, de szóljanak, ha ilyen hosszú időt kell várni a buszukra. Végül: többször közöltük, íme a jogszabály:78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 153. § (2) bekezdésében, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra - ideértve a közigazgatási szervet is - és a velük munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban együtt: munkavállaló). 2. § E rendelet alkalmazásában a) munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás; b) napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazása; c) hétvégi hazautazás, ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzési célból munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazása. 3. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának 2004/70. Adózási kérdés munkába járás költségtérítése a munkából való kiesésre tekintettel a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon; b) 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik. (2) A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha a) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz; b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni; c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni. 4. § A munkáltató a 3. § (2) bekezdés c) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba; egyidejűleg a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 8/1990. (IV. 25.) PM rendelet és az azt módosító 1/1991. (I. 31.) PM rendelet hatályukat vesztik. Többet fizettek a felmondáskor - Vissza kell fizetni a többletet? Több évi felsővezetői munka után munkaadómnál felmondási időm utolsó napján a törvényi előírásoknak megfelelően leszámoltam, megkaptam minden szükséges iratot, többek között a végelszámolásnál elkészített bérértesítőt, mely alapján a munkabér átutalást aznap elvégezték. A leszámolást követő napon telefonon felhívtak, hogy baj van, elszámolták magukat a célprémiumnál többet utaltak át az indokoltnál, és vissza kellene fizetnem a többletet. A bérértesítőből nem láttam a részleteket, így nemet mondtam. Mit ír ilyenkor a törvény, a feleknek melyek a lehetőségei és mi a kötelezettsége? A törvény szerint 162. § (1) A munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, ezt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni. (2) A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időn belül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő. Ha nem jár, akkor vissza kell fizetni, amennyiben 60 napon belül követelik. Mikor jár műszakpótlék? Vidéken, egy kisvárosi önkormányzati óvodában dolgozom óvónőként. Kérdésem, hogy amikor délutános vagyok, tehát 10- 16.30-ig dolgozom, jár-e délutános pótlék? A délutános műszak 2 hetente kerül rám. Délutáni műszak a több műszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra között teljesített munkavégzés, ha rendszeresen, egy napon belül egymást váltva dolgoznak a munkavállalók. Feltétel továbbá, hogy a napi üzemelési idő meghaladja a teljes munkaidőt...és ott jár pótlék. Gyedre jogosultság A feleségem határozott idejű munkaszerződéssel van foglalkozta, amely 2005.12.31-én lejár. Jelenleg babát várunk, amelynek születési dátuma előre láthatóan jövő február. Jelenleg a feleségem betegállományban van. Azt szeretném megkérdezni, hogy: 1, Amennyiben a betegállományt november végén, december elején megszakítja, jogosult-e a szülési szabadság igénybevételére és ha igen, hány hetet vehet igénybe? A munkáltató köteles-e kiadni a szülési szabadságot? 2, Jól tudom-e, hogy mivel a munkaviszonya (amennyiben nem hosszabbítják meg) 12.31-én szűnik meg, a GYED-re jogosulttá válik, mivel a biztosítottsága a szülést megelőzően 42 napon belül szűnik meg? 3, A Munkanélküli segély TB szempontból biztosítoot időszaknak minősül-e? 4, A GYED időszaka a szülési szabadság lejártától kezdődik-e? Természetesen a feleségem rendelkezik megfelelő ledolgozott munkaviszonnyal a támogatás igénybe vételéhez. A 24 hét szülési szabadság időtartamára a társadalombiztosítási szabályok szerint jár ellátás. 1.) GYED : Ebtv. 42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. Ebtv. 42/B. § A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár. Ebtv. 42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, 2001. évben azonban havonta legfeljebb 80 000 forint, 2002. évben - a tervezett fogyasztói ár növekedésének megfelelő mérték szerint - 83 000 forint. Az ellátás havi maximális összegét 2003. évtől kezdődően az éves költségvetési törvény határozza meg. 2.) Táppénz : Ebtv. 43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Ebtv. 44. § Keresőképtelen, a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni; b) aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult; c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; e) az a szülő, nevelőszülő és helyettes szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja; Ebtv. 46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a) a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 90 napon át; b) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig; c) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át; 3.) Cst. 20. § (1) Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám saját háztartásában nevelt a) gyermek 3. életévének betöltéséig, b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Az egyes ellátások szabályait a helyi OEP-nél érdemes megkérdezni, ott pontos és az Ön helyzetének megfelelő szakszerű választ adnak.(Arra is, hogy milyen időtartamok számítanak szolgálati időnek pl.) Hogy számolják a végkielégítést? Megkaptam a (rendes) felmondásomat a munkáltatómtól. Szeptember 30-tól mondtak el, de le kell töltenem a felmondási időmet. (22 éve dolgozom a cégnél) Kérdésem az lenne, hogy mi alapján számolják a végkielégítés összegét, a felmondás kézhezvételekor vagy a felmondási idő lejártakor, (közben eltelik egy negyedév és sokkal kevesebb az átlagkeresetem ha a felmondási idő végén számolják az átlagot.) Lehet-e rövidíteni a felmondási időt? A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő felét kell a munkavállalónak ledolgoznia. Az átlagkeresetet négy naptári negyedévre számolják, tehát ha jól adta meg az adatait, a 2004. szept. 30. és 2005. szept. 30. közötti időre kifizetett béradatok alapján. |
