2005. szeptember 28., szerda - 10:00 Nyomtatás E-mail
Munkajogi problémák:
Kérdezzen Dr. Sipos Márta munkajogi szakértőtől
Dr. Sipos Márta
Dr. Sipos Márta
Dr. Sipos Márta - ügyvéd, munkajogász
A Szegedi Tudományegyetemen tanít és gyakorló ügyvéd. Megalakulása óta tagja a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatnak az International Labour Organisationnél (ILO) szerzett képesítése alapján. 2003-ban az Igazságügyi Minisztérium közvetítői listáján is regisztrálták. Szűkebb szakterülete a munkajog, melyben több mint tíz éves tapasztalattal rendelkezik. Várjuk munkajogi kérdéseit itt.

Hirdetés

Munkaidő-beosztás, szabadságkiadás

A munkáltatóm jövő hónap elsejétől 12 órás folyamatos munkarendet (22) akar bevezetni és azt tervezi hogy egy műszakra 1.5 nap szabadságot kell kivenni. A kérdésem az lenne, hogy ez törvényes-e , mert én úgy tudtam, hogy egy nap szabadság az 24 órára vonatkozik .

A szabadság kiadásának szabálya a következő:

134. § (1) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg.
(2) Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.

135. § (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.
(2) A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.
(3) Annak a munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók.

Tehát: számolja ki, hány munkanapja és hány pihenőnapja lesz egy héten, egy hétre 5 nap szabadság esik, ha ennyi a munkanapja, akkor egyezik, ha több a pihenőnapja, mint kettő, akkor szabadságot írnak ki pihenőnapra is...



Felmondás: mikor és hogyan kell kifizetni a végkielégítést, a munkabért?

Arról szeretnék érdeklődni, hogy a munkáltató felmondása esetén mikor kell a végkielégítést kifizetni? Mindenféleképpen a bankszámlára utalják-e az összege?

Az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni a munkabért, a felmondási időre járó bért, és a végkielégítést, ha a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik a munkavállaló. Ha előzőleg átutalással történő fizetésben egyeztek meg, akkor úgy kell kifizetni, ha nem, csak ahogyan megegyeztek róla.



13. havi illetmény fizetése

Úgy hallottam, hogy az Alkotmánybíróság visszamenőleg módosította/módosítja a közalkalmazotti törvényt, mely szerint diszkriminatív a 0. havi fizetést. 2005. január 1-én váltottam állás, és 2004. december 31-ig határozott idejű közalkalmazotti munkaviszonyom volt, és akkor nem kaptam 13. havi fizetést a törvény módosítására hivatkozva. Kérdésem: megillet-e engem visszamenőleg az elmaradt 13. havi illetményem? Ha igen, mi a teendőm ez ügyben, illetve mikor lép hatályba a módosított törvény?

A Magyar Közlöny 123. számában megjelent Alkotmánybírósági döntés szerint az un. 13. havi illetmény szabályát megsemmisítették. 2005. január 1-jétől a közlönyben kihirdetett szöveggel van hatályos rendelkezés, e szerint január 16-án jár az adott évre a 13. havi illetmény, kérje a munkáltatótól.



Szerződéses munkaviszonyban is egyenlők a feltételek

Fiam - főiskolán végzett hegedű szakon - szerződéses munkaviszonyban van egy filharmóniai zenekarnál, most már második éve alkalmazzák. Beosztása szerint közel annyi órája van, mint egy állandó tagnak, van amelyiknél több is.
Kérdésem:
Megilletik-e azok a kedvezmények, amelyek az állandó tagokat megilletik?
- ruhapénz
- hangszer javítatása
- húrkészlet
- utazási kedvezmény, mivel vidéki

A jogszabály és ha a belső szabályzat mindenkire vonatkozik, az alapján a jogok mindenkit egyenlően megilletnek. Az utazási kedvezmény pl. minden munkavállalónak jár, ha a jogszabály feltételeinek megfelel. De : jelezni kell a munkáltatónak, hogy ezt köteles kifizetni, ill. hogy nekem is merülnek fel költségeim. És végül: 3 évig nem évül el a követelés, munkaügyi bírósághoz fordulhat az igényével.