2005. június 20., hétfő - 10:00 Nyomtatás E-mail
Munkajogi problémák:
Kérdezzen Dr. Sipos Márta munkajogi szakértőtől
Dr. Sipos Márta
Dr. Sipos Márta
Dr. Sipos Márta - ügyvéd, munkajogász
A Szegedi Tudományegyetemen tanít és gyakorló ügyvéd. Megalakulása óta tagja a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatnak az International Labour Organisationnél (ILO) szerzett képesítése alapján. 2003-ban az Igazságügyi Minisztérium közvetítői listáján is regisztrálták. Szűkebb szakterülete a munkajog, melyben több mint tíz éves tapasztalattal rendelkezik. Várjuk munkajogi kérdéseit itt.

Hirdetés

Felmondás a próbaidő letelte után

Ha a próbaidő lejárta után felmondok a munkáltatómnak, van-e felmondási idő? Ha van akkor hány nap, és ebből mennyit kell ledolgoznom? ( nincs kollektív szerződés) Ebben az esetben a munkáltatómat milyen fizetési kötelezettségek terhelik? Érdekelne még az is hogyan rendelkezik a Munka Törvénykönyve a munkaruha kihordási idejéről.

A felmondási idő minimum 30 nap, ha Ön mond fel, a teljes felmondási időt le kell dolgozni. A munkáltató nem köteles, de felmentheti a munkavégzés alól. A munkaruha kihordási idejére nincs jogszabály, a munkáltató belső rendelkezései szerint kell megváltani, visszaadni, stb., ha kihordási időn belül szűnik meg a munkaviszony.



Felmondási idő és táppénz

Nekem csupán egy kérdésem van. Táppénz ideje alatt fel lehet-e mondani a dolgozónak? Az én munkaköröm ugyanis valószínű, hogy 2005. júl. 31-ével megszűnik és azt javasolták, hogy ne várjam meg a felmondást hanem máris menjek táppénzre, mert így nem szüntethetik meg a munkaviszonyomat. Ennek pontos lemenetelét szeretném megtudni Öntől.

A felmondási idő nem kezdődhet el a táppénz folyósítása alatt.



Gondok a szabadságkiadás körül

2005.jún. 6-án járt le a GYES-em. Előzetesen megegyeztem a munkáltatóval, hogy a szabadság lejárta után, szeptemberben kezdek dolgozni. Jún. 6-án azonban felhívtak, hogy mivel ők rendelkeznek a szabadságom háromnegyedével, menjek most be, és szept. -dec. között vehetem ki a szabadságomat. Ezt természetesen nem tudom megoldani, hiszen az óvoda nyáron zárva ( a nagyobb gyerek 5 éves), a kisebb pedig csak ősztől lesz óvodás. Erre cég a munkaviszony megszüntetését javasolta, természetesen nem úgy, hogy ők mondanak fel, hanem úgy, hogy én. Mit tehetek? Élhetek-e rendkívüli felmondással? Vagy legyen közös megegyezés? 15 éve dolgozom a cégnél. Erre az időre, ha ők mondanak fel végkielégítés is járna.

Ebben az esetben helytelenül hivatkozik a munkáltató a szabadság kiadásának szabályára, mert Önnek azért köteles most kiadni a szabadságát, mivel eddig akadályoztatva volt . Az Mt. szigorúan szabályozza : "..134. § (1) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg.

(3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet..."
Tehát egyezség hiányában rendkívüli felmondást javasolok.



Hogyan lehet Gyes mellett munkát vállalni?

2 gyermekem van, a kisebbik 1 éves, lehet -e gyes mellett munkát vállalnom, ha igen milyen időtartamban?

Íme a szabály: "...Cst. 21. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - kereső tevékenységet a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat;
b) a gyermek egyéves kora után napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásakor napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott kereső tevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő személyt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg...."



Felmentés, felmondási idő

Eddig 42 év munkaviszonyom van, melyből az utolsó 35 évet tanárként dolgoztam le egy szakközépiskolában. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérdezni: Szóban bejelentettem, hogy a következő tanévet már nem szeretném elkezdeni, és igénybe venném a felmondási időmet, mely ismereteim szerint 8 hónap. A 2004/2005.- s tanév befejeztével a felmondási időbe beszámít-e a ki nem vett ez évi nyári szabadság is, vagy a szabadság után /2005. augusztus 29. / kezdődik a felmondási idő? A felmondási időből mennyit kell ledolgozni? A felmondási időre milyen munkabért kaphatok és mikor? A 35 év után adható negyven éves jubileumi jutalmat mikor kaphatom meg? A felmondási időben már kérhetem-e a nyugdíjazásomat?

A munkáltató akkor tudja felmenteni, ha annak a törvényi feltételei fennállnak (pl. már rendelkezik a nyugdíj-határozattal vagy a nyugdíjkorhatárt betöltötte és elegendő szolgálati ideje van). Ha a munkáltató menti fel, akkor a felmentési idő felére kötelező felmenteni a munkavégzés alól. A munkavégzési kötelezettséggel járó időszakban szabályos előzetes értesítés után kiadhatja a munkáltató a szabadságát, vagy annak az arányos részét. A ki nem adott szabadságot meg kell váltani. Ha jogosult jubileumi jutalomra (ennek a számítása eltér a többi szabálytól, szigorúbb), akkor a nyugdíjazás évében a 35 év jogosító idő alapján a 40. éves jutalmát ki kell fizetni. A közalkalmazottnak a felmentési időre átlagkereset jár.



Határozott idejű szerződés és költségtérítés

Közalkalmazottként dolgozom egy iskolában már 2. éve határozott idejű szerződéssel.

Határozott idejű szerződés az első év után még kötelező, vagy a munkáltató döntésétől függ? Befolyásolja-e ezt az, ha valaki pályakezdő? Határozott idejű szerződés esetén, ha valaki terhes lesz, és szülni megy, a munkáltatónak milyen kötelezettségei vannak? Ha lejár a szerződés, akkor a munkaviszony megszünik e automatikusan, és munkanélküliként marad gyesen?

Ha valakit felvesznek valahova, és közben elköltözik, és vidéki lesz, a munkáltatónak lehetősége, vagy kötelessége az utazás (vonat) támogatása? Befolyásolja ezt az, hogy a szerződése határozott, vagy határozatlan idejű?

A közoktatási törvény rendelkezései szerint (17.§., 127.§, ) pl. a szakmai gyakorlattal nem rendelkező pedagógust egy évre lehet kinevezni. A további kivételeket nem ismertetem, azokat a törvény szövege alapján megtalálja a megjelölt helyen. A határozott idő a szülési szabadság, gyed, gyes időtartama alatt is befejeződik, vagyis megszűnik a jogviszony. Az utazási költségtérítést kötelező fizetni. A jogszabály: 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről:

A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 153. § (2) bekezdésében, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra - ideértve a közigazgatási szervet is - és a velük munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban együtt: munkavállaló).

2. § E rendelet alkalmazásában a) munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás;
b) napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazása;
c) hétvégi hazautazás, ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzési célból munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazása.

3. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának
a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon;
b) 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik.

(2) A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha
a) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;
b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;
c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.

4. § A munkáltató a 3. § (2) bekezdés c) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba; egyidejűleg a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 8/1990. (IV. 25.) PM rendelet és az azt módosító 1/1991. (I. 31.) PM rendelet hatályukat vesztik.