Több tízezer állás Magyarországon és világszerte
|
2005. május 12., csütörtök - 10:00
|
|
Munkajogi problémák: Kérdezzen Dr. Sipos Márta munkajogi szakértőtől |
 Dr. Sipos Márta A Szegedi Tudományegyetemen tanít és gyakorló ügyvéd. Megalakulása óta tagja a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatnak az International Labour Organisationnél (ILO) szerzett képesítése alapján. 2003-ban az Igazságügyi Minisztérium közvetítői listáján is regisztrálták. Szűkebb szakterülete a munkajog, melyben több mint tíz éves tapasztalattal rendelkezik. Várjuk munkajogi kérdéseit itt. 
Hirdetés
Mennyi ebédidő jár? Megszakítható?
Lemondási idő közalkalmazottként 5 éve dolgozom pedagógusként egy oktatási intézményben. Munkahelyet szeretnék változtatni, igaz egyelőre még nem találtam másik állást helyette (nem feltétlenül pedagógusit keresnék), de jelenlegi állásomtól mindenképpen szeretnék megszabadulni, mert állandó délutáni és olykor esti elfoglaltságot is jelent és munkahelyen a légkör sem az igazi. Az lenne a kérdésem, hogyan mondhatnék fel jelenlegi munkahelyemen? ...Ha én mondok fel munkahelyemen, ha úgy alakulna, munkanélküli ellátást ugye kapnék? Ha Ön közalkalmazott, akkor lemondhat (és nem felmondhat), ez esetben a lemondási idő 2 hónap, amelyet le kell dolgozni. Ha már megkezdte a szabadságát, akkor annak időtartama alatt a lemondási idő is telik. Ha nincs állása, akkor kérem vigyázzon: nem jár azonnal munkanélküli ellátás, tehát egy ideig nem biztos, hogy lesz jövedelme... Felmondás késedelmes fizetésre hivatkozva Jelenlegi munkahelyemen rendszeresen kb. 1 éve, jelentős késéssel kapom kézhez havi járandóságomat. Ez esetenként egy- másfél hónap késedelmet jelent. Hivatkozhat-e a munkaadóm arra, hogy partnerei is késedelmesen fizetnek? A cégnél 31 éve dolgozom, a nyugdíjig másfél évem van. Kérdésem, a rendszeresen késedelmes bérfizetés okán élhetek-e a rendkívüli felmondással, valamint van-e esélyem az ezzel járó végkielégítésre? Ha a másik fél miatt nem várható el a jogviszony további fenntartása, akkor a jogszabály szerinti módon és határidőben lehet jogszerűen rendkívüli felmondással élni. Nem javasolom, hogy jogi segítség nélkül használja a munkavállaló ezt a jogi eszközt. Kérheti a Munkaügyi Kirendeltség segítését is. Felmondási idő és keresőképtelenség A mai nappal beadtam a felmondásomat a munkahelyemen (2005. május 5.). A munkáltatóm 2005. június 30-ig akar itt tartani, de én ebbe nem egyeztem bele. Tudomásom szerint munkavállalói rendes felmondás esetén a felmondási idő 305 nap, mivel 2001. augusztus óta dolgozom, tehát legtovább 35 napig tarthatnak itt. A kérdésem az lenne, hogy itt tarthatnak-e a munkahelyemen a törvényes felmondási időn túl, illetve amire a válasz fontosabb volna: elmehetek-e táppénzre a felmentési időm alatt és ez mennyiben módosítja (ha módosítja) a felmentési időm hosszát? A felmondási időt le kell tölteni, annak mértékét jól tudja, ha nem keresőképes, akkor úgy, hogy közben nem kell munkát végeznie. Jár a munkába járás költségtérítése? Egy rövid kérdést szeretnék feltenni. Általános iskolai (kinevezett) pedagógus vagyok, otthonomtól 30 km-re járok dolgozni vonattal. Eddig munkáltatóm fizette a munkába járásom költségeit a törvénynek megfelelően. Most viszont arra hivatkozva hogy az új Kollektív Szerződésbe (2005.Szept.01-től) ezt nem vették bele, (nem szavazták meg a kollégáim) meg akarja tagadni a költségtérítés kifizetését. Megteheti-e ezt? Tudtommal a munkába járás költségtérítésére törvény kötelezi a munkáltatókat. A költségtérítés jár, mert a jogszabály így rendelkezik: 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 153. § (2) bekezdésében, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra - ideértve a közigazgatási szervet is - és a velük munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban együtt: munkavállaló). Ki számít munkáltatónak? Kérem Önt, hogy részemre fejtse ki bővebben a közszolgálattal kapcsolatos alábbi munkajogi fogalmakat: - elsődleges munkáltató - másodlagos, vagy közvetlen munkáltató - a munkáltatói jogok gyakorlója. Kérem tájékoztasson arról, hogy ki, mi lehet munkáltató, illetve a munkáltatói jogok gyakorlója, s milyen jogi kapcsolat van a munkáltató és munkáltatói jogok gyakorlója között, s mik a jogaik, kötelességük, s mi határozza meg ezeket a jogokat, kötelességeket. A munkáltató az, akit a jogszabály annak nevez, pl. az adott intézmény, hivatal, stb. (Mt.: munkáltató az, aki jogképes). Munkáltatói jogkör gyakorlója általában az első számú vezető, és ő ezt a jogkörét átruházhatja a munkavállalóra, ha akadályoztatva van annak gyakorlásában, ha törvény nem tiltja. Ha ön köztisztviselő, akkor az 1992.évi XXIII.tv. rendelkezéseit kell figyelembe vennie. |
