Pulay Brigitta

Pulay Brigitta közel két éve él Brüsszelben. Egy évig egy lobbicégnél dolgozott, tavaly október óta pedig környezetvédelmi asszisztenseként Olajos Péter képviselő (MDF) munkáját segíti az Európai Parlamentben. Munkájáról és a brüsszeli életről számol be.

Hirdetés

2005-ben magánéleti okokból döntöttem úgy: Brüsszelbe költözöm. Először egy lobbicégnél sikerült elhelyezkednem. Az állásra a volt főnököm ajánlott, aki korábban maga is itt kint dolgozott Brüsszelben.

Bekerülés lobbicéghez

A megcélzott cégnél éppen új munkatársat kerestek, és előnynek számított az egyik új tagállam nyelvének ismerete. Összesen két interjún kellett részt vennem. Várakozásaimmal szemben az interjúk nem angolul, hanem franciául zajlottak. Az első beszélgetésen aktuálpolitikai és az Európai Parlament működését érintő kérdéseket tettek fel, valamint beszélnem kellett a jelentősebb EU politikákról. Ezt követte az önéletrajzomban leírtak részletezése.

A második interjú egyszerűbb volt: felvázoltak egy szituációt, nekem pedig meg kellett megmutatnom, lobbistaként mit tennék, hogyan viselkednék. A kiválasztási folyamat két hétig tartott, a második beszélgetés után gyakorlatilag két órával később már az irodában ültem a szokásos hét eleji koordinációs meeting-en.

Támogatókat szerezni a képviselőknél

A lobbizás egy külön szakma, amit egy felsőoktatási intézményben sem lehet megtanulni. Feladatom az érdekérvényesítés és a tanácsadás volt. A munkánk a jogszabályalkotás követése volt. Amennyiben a tervezetek bizonyos pontjai ütköztek ügyfeleink érdekeivel, abban az esetben módosító indítványokat készítettünk. Ezt követően pedig megpróbáltunk a képviselők között támogatókat szerezni. Emellett különböző tanulmányokat készítettünk a tagállamok szabályozásairól. Feladataim közé különböző környezetvédelmi ügyek illetve Magyarországot érintő kérdések tartoztak.

Környezetvédelmi területen

Ezt követően tavaly októberben kértek fel, hogy legyek Olajos Péter EP-képviselő asszisztense. A Parlament környezetvédelmi bizottságának munkáját követem, módosító indítványokat készítek, és érdekképviseleti csoportokkal, lobbistákkal találkozom.

Egy képviselő, két asszisztens

Az Európai Parlamentbe való bejutás elég nehéz. A magyar képviselők mellett mindössze 2-2 ember dolgozik, ami 48 asszisztenst jelent. A túljelentkezés viszont óriási. A Parlamentben dolgozó magyar közösség összetartó. Gyakran kerül sor "magyar bulikra", néhány hete magyar bál is volt. Ezek az alkalmak segítenek magyarnak maradni ebben a nemzetközi országban és az elszigetelődéstől is megvédenek.

Konditerem, közért a Parlamentben

Jelenleg az Európai Parlament épületegyüttesében dolgozom, az irodánk ugyanis itt kapott helyet. A Parlament olyan, mintha egy külön kis város lenne a városon belül: van posta, fodrász, konditerem, bankok, közért, kávézók, éttermek. Gyakorlatilag ki sem kell mozdulnunk a Parlamentből, mindent elintézhetünk az épületben.

Ez talán jobb is így. A régi belvárosát leszámítva ugyanis Brüsszel nem szép város. Minden épület szürke színű - ráadásul gondosan ügyelnek arra, hogy az új épületek se kaphassanak más színt -, és szinte folyamatosan esik az eső.

Brüsszel szürke

Ha már a negatívumoknál tartunk, azt is el kell mondanom: a kávéjuk és a konyhájuk is borzasztó. Őszintén szólva, ha nem élvezném ennyire a munkámat, valószínűleg már rég hazautaztam volna. Igaz, néhány éven belül mindenképpen hazatérek.

A várossal ellentétben az itt élők viszont rendkívül sokszínűek, számos nemzet szülötte él itt. Ám az is tény, hogy többségük csak átmenetileg - négy-öt évig - tartózkodik Brüsszelben, ami nemcsak a város hangulatára, hanem az emberi kapcsolatokra is kihat. Életre szóló barátságok csak ritkán köttetnek - bár én e tekintetben is kivételnek számítok, hiszen itt kint ismertem meg a vőlegényemet. A helyiek ráadásul nem is keresik az eurokraták társaságát, teljesen különálló életet élnek.

Álláskeresés: egy év keresés az átlag

A brüsszeli munkavállaláson gondolkodóknak nem árt tudni: hatalmas a verseny az állásokért. A pályázók zöme ráadásul rendkívül képzett, 4-5 idegen-nyelven beszélő szakember Nyugat-Európából, ami azt is jelenti egyben, hogy ők automatikusan kapnak munkavállalási engedélyt, nem úgy, mint az új tagállamokból érkezők.

Az álláskiírások csak specifikus esetekben határozzák meg, hogy milyen végzettségű jelölteket keresnek, az egyetemi végzettség azonban mindenhol alapfeltétel. Elvárás még a magas szintű nyelvtudás (angol, német, francia , spanyol, olasz), illetve legalább 3-5 év szakmai tapasztalat. Nekem olyan állást sikerült találnom, ahol az elvárások mellett magyar nyelvtudásomat is kifejezetten értékelték, ezért állhattam azonnal munkába. Sokaknak azonban nem megy ilyen könnyen. Az átlag az egy év aktív munkakeresés a diplomás, több nyelvet beszélő fiatalok között.

Hektikus a parlamenti munka

A vállalatoknál a munkamorál olyan, mint itthon a multinacionális cégeknél. Reggel kilenctől este hétig kell dolgozni, plusz a túlóra. A parlamenti munka hektikusabb. Itt szabadabban mozgunk, és a nagyon feszített tempójú és a lazább beosztású hetek, mondhatni, váltogatják egymást. Ezzel együtt itt sem ismeretlen fogalom az éjszakázás és a túlóra, bár ezeket kellő mennyiségű szabadsággal kárpótolják.

A belgiumi munkát nehezíti, hogy a törvények szerint az első évben nem jár szabadság, hiszen a következő évre előre kell gyűjteni a szabadnapokat. Az első teljes év ledolgozása után pedig 20 nappal lehet gazdálkodni.

A kereset elég a kényelmes élethez

A bér a hazai fizetés négy-ötszöröse, míg a megélhetési költségek a hazai két-háromszorosára rúgnak. A megkeresett összeg tehát elegendő a kényelmes élethez, akár félre is lehet tenni a keresetből. Ha pedig a megspórolt összeget az ember otthon költi el, akkor aztán igazán megérte a kinti munkavállalás.