Bruttóban még magasabbak a fizetések Magyarországon, nettóban viszont a szlovákok előttünk járnak. Románia pedig nagyon alacsony szintről indulva rohamosan zárkózik. A két ország bérviszonyait hasonlítottuk össze a magyarországival.

Hirdetés

Szlovákia-Magyarország: bruttóban előny itt

Az egyes iparágak közül az energia-, gáz- gőz- vízellátásban nálunk az átlagbér 224 ezer forint, ott 217 ezer forintnak megfelelő szlovák korona. Hasonlóan alacsony, vagyis 20-30 ezer forint a különbség a feldolgozóiparban, az építőiparban és a kereskedelemben. A feldolgozóiparban munkát vállalók itthon 176 ezer forintra, kint 160 ezer forintra számíthatnak. Az építőiparban tevékenykedők Magyarországon 137 ezer forintot, Szlovákiában 120 ezer forintnak megfelelő koronát kapnak. A kereskedelemben dolgozók pedig itt 170 ezer forintos, ott pedig 149 ezer forintos átlagbérrel számolhatnak.

Nettóban a szlovákok elhúztak

A legnagyobb különbség a pénzügyi tevékenységet végzők esetében tapasztalható, Magyarországon kétszer annyi pénzre, bruttó 464 ezer forintra számíthatnak a szakemberek. Bár itt szerepet játszat, milyen foglalkozási csoportokat vesznek be a számításba.

Havi bruttó átlagkeresetek 2008 első negyedévében (forintban) Iparág Magyarország  Szlovákia (zárójelben koronában)
feldolgozóipar 176 000  160 500 (20 480) 
villamosenergia 224 000 217 400 (27 746) 
vendéglátás  121 000 85 600 (10 921) 
pénzügy 464 000 191 800 (24 480)
távközlés 197 000  220 000 (28 000) 
építőipar 137 000  120 000 (15 378) 
kereskedelem 170 000  149 000 (19 014) 
1 szlovák korona 7,8 forinttal számolva

(forrás: Központi Statisztikai Hivatal és szlovák állami statisztikai hivatal)

Nettóban előttünk a szlovákok

A munkavállaló azonban többnyire nettóban számol. Ennek alapján már a szlovákoknál van az előny szinte minden teerületen. A Deloitte tanácsadó cég tavaly készített egy kutatást, amely során azt vizsgálták: az adók levonása után a fizetésből mennyi marad a dolgozók zsebében. A tanulmányból kiderült: ezer eurós bruttó bér esetén a magyarok a fizetés 60 százalékát, a szlovákok pedig a bér 80 százalékát vihetik haza.

A villamosenergia, gáz-, gőz- vízellátás szektorban például összesen 31 ezer forinttal előznek meg minket a szomszédok: nekik 165 000 ezer forint marad a zsebükben, míg a magyaroknak csak 134 ezer forint. A feldolgozóiparban 19 ezer forinttal, a kereskedelemben 12 ezer forinttal, az építőiparban pedig 13 ezer forinttal keresnek többet a szlovákok. Egyedül a pénzügyben van előnyünk, ám ennek vélhetően metodológiai okai is vannak.

Havi nettó átlagkeresetek 2008 első negyedévében (forintban)

Iparág Magyarország  Szlovákia (zárójelben koronában)
feldolgozóipar 106 000  123 800 (15 800)
villamosenergia 134 000  165 000 (20 966)
vendéglátás    73 000   71 300 (9098)
pénzügy 278 000 145 700 (18 600)
távközlés 118  000 165 700 (21 153)
építőipar   82 000   96 000 (12 224)
kereskedelem 102 000 115 700 (14 775)

(forrás: Központi Statisztikai Hivatal. A szlovák adatok egy adótanácsadó cég és internetes bérkalkulátor adatain alapulnak)

Nem elég az angoltudás

A fizetéseket látva felmerül a kérdés: vajon a magyar dolgozók nem döntenek-e inkább Szlovákia mellett? Oláh Sándor, a Rév-Komáromban található Eurex munkaerő-közvetítő iroda munkatársa elmondta: nem jellemző, hogy szlovák állásokat magyarok pályáznának meg. Ennek legfőbb oka, hogy a keresettnek számító szellemi munkák zöméhez - értékesítő, pénzügyi tanácsadó - nem elég az angol nyelvtudás.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adataiból az is kiderül, hogy a szlovákok is egyre kevesebben döntenek Magyarország mellett. Számuk egy év alatt 5 ezerrel csökkent. Nemcsak a szlovák, a hazánkba érkező román dolgozók száma is nagyban, az utóbbi 3 évben 50 százalékkal csökkent.

A román bruttó bér a magyar fele

Másik uniós szomszédunknál, Romániában az átlagkereset alig több mint a magyar átlagbér fele, egészen pontosan 105 ezer forint. A szektoronkénti bontás sem tartogat nagy meglepetéseket. A feldolgozóiparban, a vendéglátásban és a kereskedelemben 50 százalékkal, az építőiparban 36 százalékkal, a villamosenergia  és a pénzügyi szektorban 30 százalékkal, a távközlésben pedig 23 százalékkal keresnek kevesebbet a román dolgozók.

Havi bruttó átlagkeresetek 2008 első negyedévében (forintban)

Iparág Magyarország  Románia (zárójelben lejben)
feldolgozóipar 176 000    85 000 (1 321) 
villamosenergia 224 000 153 000 (2 370) 
vendéglátás  121 000   61 000 (938)
pénzügy 464 000 325 000 (5 040)
távközlés 197 000  150 000 (2 318) 
építőipar 137 000    87 000 (1 355) 
kereskedelem 170 000    87 000 (1 354)  

(forrás: Központi Statisztikai Hivatal, román állami statisztikai hivatal)

Kedvezőbb a román adórendszer

A nettó béreket tekintve viszont Románia esetében is kisebbek a különbségek. A Román Statisztikai Hivatal adataiból kiderül: A távközlés szektor nettó béreit mindössze 12 ezer forint választja el, a villamosenergiáét pedig 12 ezer forint. A nettó összeg tekintetében a pénzügyi szektor fizetései is közelebb kerülnek, 30-ról 18 százalékra csökken a különbség.  A többi iparágban a bruttóhoz hasonló arányú, vagyis 40-50 százalékos a keresetkülönbség.

Havi nettó átlagkeresetek 2008 első negyedévében (forintban)

Iparág Magyarország  Románia
feldolgozóipar 106 000   62 000
villamosenergia 134 000 110 000
vendéglátás    73 000   45 000
pénzügy 278 000  227 000
távközlés 118 000 106 000
építőipar   82 000   63 000
kereskedelem 102 000   63 000

(forrás: Központi Statisztikai Hivatal, román állami statisztikai hivatal)

Oroszi Babett