2011. június 22., szerda - 17:03 Nyomtatás E-mail
Mit kínál a svájci álláspiac?

Május elsején a német és az osztrák álláspiaci nyitástól volt hangos a média. Elsikkadt a hírek között, hogy Svájc is kitárta kapuit a magyar és a többi, 2004-ben az EU-hoz csatlakozott ország álláskeresői előtt. Eleddig gyér érdeklődésről számol be egy munkaközvetítő, aminek egyik oka az információhiány. Milyen munkákra van esélyük a magyaroknak? Mennyit lehet keresni? Mi kell a beilleszkedéshez? Egyebek mellett erről beszélnek a kenyerüket Svájcban kereső magyarok.


Hirdetés

"2009-ben elegem lett a magyarországi munkahelyemből. Úgy éreztem, mihamarabb váltanom kell" - mondja Huszár Anikó, aki Svájcot célozta meg. Az interneten, az európai munkaügyi központok álláskínálatát összesítő EURES oldalon kezdte vadászni a lehetőségeket és hamarosan célba is ért. Először egy vendéglátóhelyen dolgozott recepciósként; jelenleg az Aargau kantonban fekvő Aristauban él, és rendezvényszervezéssel foglalkozik. Legutóbb egy ugyancsak Svájcba települt magyar pár esküvőjét egyengette.

Anikónál rutinosabb a svájci álláspiacon Harangozó Anita, aki 2002-ben érkezett, és férjével egy badeni kaszinóban, Zürichtől 22 kilométerre krupiéként dolgozik. "Szerencsénk volt. A kaszinó akkor nyílt meg, tapasztalt krupiékat kerestek, nekünk meg volt rutinunk a területen, hiszen Ázsiában is ebben dolgoztunk" - meséli a kezdetekről Anita. A pályázás után próbanapon vettek részt, ahol az asztalok mellett, egyből élesben kellett bizonyítaniuk szakmai alkalmasságukat. Sikerrel jártak, a kaszinó azonnal szerződést ajánlott.    

Május előtt körülményes volt

Anitának és Anikónak nehezebb dolga volt az álláskereséskor, ugyanis idén májusig csak munkavállalási engedéllyel kaphattak munkát a magyar munkavállalók.  Ha talált is az ember megfelelő munkaadót, a cégnek bizonyítania kellett az állami munkaügyi hatóság felé, nincs megfelelő svájci jelentkező arra a pozícióra. Hiányszakmák esetén ez könnyen ment, más munkáknál már nehezebben.

Május elsejétől azonban új időszámítás kezdődött. Az alpesi ország ugyanis Németországgal és Ausztriával egy időben - de sokkal kisebb médiazaj közepette - megnyitotta munkaerőpiacát az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok - köztük Magyarország - munkavállalói előtt. Nem kell tehát többé munkavállalási engedély.

Őket keresik a svájci munkaadók

S hogy mit kínál a 7,7 millió lakosú ország álláspiaca? Az EURES (http://ec.europa.eu/eures) állásoldalán június közepén 2407 svájci álláslehetőséget hirdettek meg. A munkaadók főleg szakmunkásokat kerestek: CNC-esztergályos, szakács, asztalos, ács, elektrotechnikus, autószerelő, egészségügyi ápoló, szakács, biztonsági őr, teherautósofőr, pék - hogy csak a leggyakoribbakat említsük. A www.monster.ch állásoldalon a diplomásoknak szóló ajánlatok voltak túlsúlyban. A legtöbb hirdetés informatikusoknak (112), könyvelőknek, kontrollereknek (47) és különféle mérnököknek (43) szólt.

Érdekesség, hogy az EURES adatbázisában a svájci munkaadók zöme azt is megadja, milyen korosztályból keres új munkaerőt. (Magyarországon ez tilos, az Egyenlő Bánásmód Hatóság ilyen hirdetéseknél bírságol…) Svájcban viszont lehet: például egy építésvezetői kiírásnál 25-55 év közöttiek pályázhatnak, egy irodai alkalmazotti keresésnél 25-35 évesek, asztalos pozícióra 20-40, ácsra 20-45, call centeres ügyintézőire 20-50, szakácsra 28-35, személyi asszisztensre 25-50, kockázatkezelési tanácsadóra 25-35, fodrászra 29-65 év közöttiek - hogy csak néhány példát említsünk.

Több forrásból is úgy értesültünk, a svájci álláspályázatban a magyarnál nagyobb szerepe van a korábbi munkaadó értékelésének. Referencialevelet vagy Arbeitszeugnist (ez egy bizonyítvány az előző munkahelyi eredményekről) még a külföldi álláskeresőktől is elvárnak. Így nem árt még Magyarországon referenciát kérni egykori főnökünktől, amit aztán az egyik hivatalos svájci nyelvre lefordíthatunk. Különbség még a beérkezett pályázatok kezelése. A munkaadók zöme minden pályázónak küld visszajelzést, míg Magyarországon gyakori, hogy semmilyen válasz nem érkezik.

A májusi nyitás óta nagy mozgolódást nem tapasztalt Tanay Marcell, az EU Work nemzetközi munkaerőközvetítő ügyvezetője. Például az irodánál meghirdetett svájci ápolói, idősgondozói munkákra gyér az érdeklődés.  Az ok: hiányszakma lévén, aki akart, már ezelőtt is elmehetett, illetve a svájci lehetőségek kevéssé ismertek a külföldi munkavállalást tervezők körében.

Csalóka a milliós fizetés

Svájcban nincs törvényileg meghatározott minimális munkabér, hanem ágazati kollektív szerződésekben rendezik a legalacsonyabb fizetést. Ennek ellenére az alkalmazottak 60 százaléka e szabályozáson is kívül esik. A svájci szakszervezeti szövetség (SGB) évek óta harcol az egységes minimálbér bevezetéséért, idén januárban 22 svájci frankos (4800 forint) órabért és 3800 frankos (840 ezer forint) havi bért javasoltak. Ennek nyomatékosítására aláírásokat is gyűjtenek - egyelőre végső siker nélkül. Főként a vendéglátóiparban és a kiskereskedelemben fordul elő ennél kisebb fizetés (2700-3300 frank között).

Ápolóként egyébként középfokú némettudással, néhány éves tapasztalattal közel 5 ezer frankot (azaz magyar forintban kifejezve 1,1 millió forintot) lehet keresni. Ennyi pénzből kényelmesen meg lehet élni, a dőzsöléshez azonban már kevés. Svájc ugyanis drága ország. Nemcsak a fizetéseket, hanem a megélhetési költségeket is más léptékkel kell mérni. Az ECA International fejvadász cég napokban publikált listája szerint Zürich a világ hatodik, Genf a nyolcadik, Bern és Bázel pedig a 10-11. legdrágább városa.

Harangozó Anita megjegyzi, a milliós fizetések szédítően hatnak a magyarokra, ám a látszat csal. "Vegyünk például egy felszolgálót, aki 3-4 ezer frank körül keres havonta. Egy aprócska, csupán a legalapvetőbb felszereltséget tartalmazó, egyszemélyes szoba egy pici konyhával is 700 frank körül kezdődik - de egy emberléptékű, 2 és fél szobás ingatlan havi bérleti díja már 1200 franktól - 260 ezer forint - indul városi környezetben. Faluhelyen valamivel olcsóbb - mondja Anita.

Az élelmiszerek és a szolgáltatások árai is más dimenzióban mozognak. Néhány példa: "Egy zsemle egy frank, ami tízszer drágább, mint Magyarországon. Egy kilogramm kenyérért 4 frankot kérnek. Egy nő 8-10-szeres árat fizethet a magyar viszonyokhoz képest a fodrásznál, a kozmetikusnál. Ez az arány nagyjából a többi szolgáltatásra is vonatkozik" - sorolja a tételeket Anita.

Ilyenek a svájciak magyar szemmel

Milyenek is a svájciak magyar szemmel? Huszár Anikó megkedvelte a svájciak szemléletét - bizonyos területeken ennek ellenére meghökkentőnek tartja viselkedésüket. "Újdonságként hatott rám az a gondolkodásmód, hogy a svájci ember és termék gyakorlatilag mindennél előbbre való. Érdemes körülnézni egy-egy svájci üzletben, 10 árucikkből 8 hazai náluk. Emellett nagyon megbecsülik egymást, emberi és gazdasági erőforrásaikat egyaránt, szimpatikus, hogy az emberek nyugodtak, nem háborognak feleslegesen semmi miatt. Másrészt sokan közülük zárkózottak, kicsit merevek, sablonosak. Anikó véleménye szerint a svájciak humora is nagyban eltér a megszokottól - gyakran sütögetnek el különféle favicceket teljesen érzelemmentes előadásmóddal.

Hrangozó Anita csodálattal beszél róluk. "Elképesztő a profizmus, a precizitás, az a korrekt hozzáállás, ahogyan viszonyulnak az emberekhez, ahogyan viselkednek az ügyintézések során. Néha picit szögletesnek és konzervatívnak tűnnek - de ahogy látom, nem véletlenül jutottak idáig. Amikor például sikeresen vettük az akadályokat a kaszinóban a próbanapon, a nap végén már hozták is a munkaszerződést - amelyet az aláírás előtt még hazavihettünk átolvasni. Kellemes meglepetés ért bennünket egy svájci biztosítótársaságnál is: amikor egy beázás kapcsán kiderült, hogy erre a káreseményre eredendően nem vonatkozik a biztosítás, méltányossági alapon mégis megtérítették a kárt és megköszönték, hogy régóta vagyunk az ügyfeleik. A svájci állami kórház színvonala pedig gyakorlatilag egy wellnesshoteléval ér fel. "

A munkája mellett egyetemi tanulmányokat is folytató Anita tetszését a svájci fiatalok életrevalósága ugyancsak elnyerte. "A legtöbb svájci fiatal igyekszik minél hamarabb saját lábára állni - nagyon önállóak, legtöbbjük már 18 évesen elköltözik otthonról és szinte mindegyikük dolgozik valamit az egyetem mellett."

A nyelvi akadályok kihívást jelenthetnek az újonnan érkezetteknek. Anita például felsőfokú német nyelvvizsgával érkezett meg az országba: a helyi dialektus és a szokatlan kifejezések eleinte mégis sok kellemetlen meglepetést okoztak számára. "A piacon például nagyot néztem, amikor a cseresznyét (Kirsche - a szerk.) "kerzl"-nek mondták, de nem ez volt az egyetlen ilyen eset. Igazából akkorra mondhatja el valaki, hogy teljesen beilleszkedett a helyi társadalomba, ha beszéli a helyi nyelvet" - magyarázza.

Visszajönne, de a pénz nagy úr...

Huszár Anikó nem döntötte még el, mennyire tervezi hosszú távra a svájci munkavállalást, de egyelőre biztosan marad. "Az érem egyik oldala, hogy a legtöbb ember azért mégis a saját hazájában élne legszívesebben hosszú távon - a másik meg az, hogy azért valahogyan pénzt is kellene keresni"- fogalmazza meg a dilemmát megannyi, külföldön dolgozó magyar helyett is Anikó. Anitáék ezzel szemben biztosak benne, hogy hosszabb távra tervezik a kint létet. Svájcban ugyanis már tökéletesen berendezkedtek és nagyszerűen érzik magukat.

Állásajánlatok száma városonként a Monster.ch állásoldalon:
Zürich (572)
Basel (220)
Bern (183)
Zürich (123)
Genf(99)
Lausanne (82)
Zug (48)

A legtöbb állásajánlat szakterületenként
Informatika, telekommunikáció (112)
Könyvelés, pénzügy, kontrolling (47)
Mérnöki tevékenység, fejlesztés (43)
Projektmenedzsment (33)
Gyártás (28)
Adminisztráció (27)
Értékesítés (26)
Ügyvezetés (22)
 
Karácsony Zoltán - Takács Gabriella