Hirdetés

A már korábban ismertetett megszorítások (az álláskeresési segély megszüntetése, az álláskeresési járadék idejének 90 napra csökkentése, a családtámogatás és a szociális segélyek befagyasztása) mellett újabb részletek derültek ki. Az elképzelések szerint hat hónapra növelik az eddig három hónapos próbaidőt, ami alatt indoklás nélkül lehet elbocsátani a munkavállalót. Lehetővé teszik a heti munkaidő 44 órásra emelését túlóra fizetése nélkül és a HVG értesülése szerint felmerült, hogy esetenként legfeljebb két hét szabadság járjon a dolgozóknak.

A szabadság kurtítása a családosoknak lehet hátrány

Adler Judit, a GKI foglalkoztatáspolitikai kutatója a lapnak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések csak látszólag kedveznek a munkáltatóknak, valójában ezek kétélű fegyverek. Így például ha hosszabb a próbaidő, nem csak hosszabb időn át lehet indoklás nélkül kirúgni a dolgozót, de ő is minden további nélkül elmehet. Egyébként ez nem jelent óriási változást a már elterjedt határozott idejű szerződésekhez képest. A munkaidő átrendezésétől sem remélhető semmi új, mivel ez is inkább csak a meglévő gyakorlat legalizálása, számos munkáltató eddig is kiadta máskor a túlórákat, ahelyett, hogy kifizette volna.

A kormány munkaerő-piaci lépései, a sok megvonás és szigorítás azonban egyértelműen rontja a dolgozók közérzetét, és így rontja a munkavállalási hajlandóságot is. Adler Judit szerint, ami a szabadság esetleges megrövidítését illeti, az már csak azért is tarthatatlan, mert például az állami cégek hajlamosak karácsony és újév körül mindenkit szabadságra küldeni. Ha nem marad több keret, nyáron, az iskolai szünetben nem lehet pihenni, ami nyilván nem segíti a családok életét.