Hirdetés

Az emelkedő fizetési spirálra utalnak az Economic Policy Institute adatai is, amelyek szerint 1965-ben még a tipikus amerikai dolgozó keresetének átlagosan huszonnégyszeresét vitték haza a vállalat vezetői, 2007-re pedig ez az olló több mint tízszeresére, 275-szeresre nőtt. Hogy mi lehet ennek az oka? Faulkender és Yang szerint kis részben az, hogy gyakran az igazgatótanács önmagának szavazza meg a fizetésemelést, a tulajdonosok pedig elfogadják ezt - miközben a munkavállalók szintjén a gazdasági folyamatok globalizációjával összefüggésben egyre nagyobb rugalmasságot követelnek meg, stagnáló vagy romló bérszínvonal mellett.

Háttérben a tehetségek megtartása

A kutatók nagyobb részben egy másik jelenséggel, a tehetséges vezető megtartásával magyarázzák a menedzserfizetések elszabadulását: ha két vállalat hasonló összeget fizet vezetőjének, ám az egyik egy viszonylag kis összeggel többet, akkor az igazgatósági tagok - nem meglepő módon - inkább a valamivel többet fizető helyet választják. Emiatt a nagyvállalatoknak folyamatosan egymásra kell licitálniuk a vezetői fizetések terén. Ez a csoportnyomásból következő verseny pedig - ha a fizetésemelési spirál elszabadul - akár teljesen irracionális vezetői fizetéseket is eredményezhet, ami már a részvényeseknek sem érdeke.