Hirdetés

Továbbra is jócskán alulmúlja a minimálbér a KSH által számított létminimumot: az előbbi nettó összege jelenleg mintegy hatvanezer forint körül van, míg az utóbbi a 2009-es adatok szerint - egyfős háztartást alapul véve - 75 ezer forint volt havonta. (Egy felnőtt és egy gyermek létminimuma 123,8, ami egy további kiskorú eltartásával 161 ezer forint fölé nő, míg két felnőtt és két gyermek létminimuma már meghaladja a 217 ezer forintot.)

Hódi Zoltán, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) bérpolitikai ügyvivője elmondta, a szakszervezetek régóta arra törekszenek, hogy a nettó minimálbér érje el a létminimumot, de tekintettel kell lenni a foglalkoztatottságra és a versenyképességre is, hiszen van, ahol nem tudnák kigazdálkodni az emelést.

"Egy túlfeszített minimálbér-emelés mindig azzal a kettős kockázattal is jár, hogy elbocsátásokat eredményez, illetve elősegíti a feketefoglalkoztatás térnyerését" - teszi hozzá a Napinak nyilatkizva Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke. Az emelés további mellékhatása, hogy azoknál a cégeknél, ahol sok a minimálbéres, esetleg nem marad forrás a kvalifikáltabb dolgozók fizetésének növelésére, azaz csökken a munkabér-differenciálás ösztönző szerepe.

"Beteg a gazdaság", "Nem fizet többet a tőke"

Arra a kérdésre, hogy a nettó minimálbér miért kisebb a létminimumnál, eltérő válaszokkal szolgáltak a megkérdezettek.

A VOSZ elnöke szerint az eltérés azt mutatja, hogy beteg a gazdaság, hiszen míg a létfenntartás költségei az EU-átlag közelében van Magyarország, addig az egy főre jutó GDP-tekintetében hazánk csak a 21. helyen áll. Dávid szerint bár jogos a lét- és a bérminimum közötti eltérés okainak boncolgatása, mégsem hiszi, hogy a vállalkozásoknak kellene megoldania egy társadalompolitikai problémát - áll a Napi Gazdaság írásásban.

Hódi szerint bár a rendszerváltás előtti, a Nyugathoz mért különbség csökkent, a kelet-közép-európai országokban a tőke egyszerűen nem hajlandó többet fizetni a munkaerőért.