| Nyelvvizsga munkavállalókra szabva |
![]() A TOEIC nyelvvizsgát a hetvenes években fejlesztette ki az Educational Testing Service - ugyanaz a szervezet, amely a szélesebb körben ismert TOEFL-t is kidolgozta, - kifejezetten azzal a céllal, hogy a munkavállalók nyelvtudását a cégek felmérhessék - tudtuk meg Hámori Krisztinától, az ETS koordinátorától. "Fő felhasználói a multinacionális vállalatok, nyelviskolák és felsőoktatási intézmények. A vizsga a távol-keleti országokban a legnépszerűbb, Európában pedig Franciaországban alkalmazzák a legtöbbször. A magyarországi és külföldi multinacionális vállalatok is gyakran kérik ezt a fajta bizonyítványt az alkalmazottaiktól. Nyelviskolákban jól használható homogén csoportok kialakításakor, a nyelvtudás objektív, nemzetközi összehasonlításba is helyezhető mérőeszközeként." Témája az irodai mindennapok A TOEIC abban különbözik a többi üzleti angol nyelvvizsgától, hogy ennek nincsen szóbeli része. Az adminisztrációval együtt összesen két és fél órás teszt két részből áll. Az első, hallás utáni szövegértés, a második részben pedig írott szövegeket kell értelmezniük a vizsgázóknak. Összesen 200 kérdésre kell válaszolni, mindegyiküknek egy-egy munkahelyi szituáció, vagy párbeszéd az alapja. A feladatok kifejezetten az irodai mindennapokra koncentrálnak, nem tartalmaznak speciális szaknyelvi (marketing, vagy pénzügyi) kifejezéseket. Ennek megfelelően, ha valaki már csak a típusfeladatok segítségével felkészül erre a vizsgára, munkája szempontjából sok hasznos tudás birtokába kerülhet, amelyet a későbbiekben a munkahelyén élő szituációkban kamatoztathat. A vizsga további sajátossága, hogy a letétele után két évvel érvényességét veszíti, így tükrözi a valós nyelvtudást. A TOEIC-nak nem csak a szerkezete, hanem a pontszámítása is eltér a megszokottól, ezen a nyelvvizsgán ugyanis nem lehet megbukni. Mindenki a tudásának megfelelően kap a végén egy összpontszámot, amelyet a két feladatrészen elért pontok adnak ki. A vizsga nem csak pontokat ad, hanem az Európai Tanács hatszintű nyelvtudásmérési rendszerének megfelelő CEF (Közös Európai Nyelvi Keretrendszer) szinteket is feltünteti, ugyanígy a térségünkben jól ismert szintelnevezéseket (A-alapfok, B-középfok, C-felsőfok) is. Recepciósnak 470, menedzsereknek 860 pont a minimum A nyelvvizsga információs brosúrájában a pontok tudásértéke olyannyira meg van határozva, hogy példaként láthatjuk egy ötcsillagos thaiföldi szálloda és egy francia vállalat pozíciókra lebontott követelményeit. A vizsgán elérhető maximum pontszám 990. Ebből például Svájcban minimum 860 pontot kell elérni projektvezetői, menedzseri és egyéb felsővezetői szinteken, 730 pont az alsó határ a mérnököknek, pénzügyeseknek és ügyfélszolgálatosoknak, valamint 470 ponttól vesznek fel valakit recepciósnak, illetve titkárnőnek. A fejvadászok még nem ismerik Megkérdeztünk néhány fejvadászt és személyzeti tanácsadót a TOEIC angol üzleti nyelvvizsga álláspiaci értékéről, azonban sajnálatos módon egyikük sem hallott még erről a típusú tesztről. Ma már szinte egy cégnél sem kérnek papírt a jelöltektől, az a fontos, hogy tudjon angolul beszélni és írni rendesen, ezeket a kompetenciákat pedig úgyis szinte minden esetben letesztelik a felvételkor - mondták egybehangzóan az álláspiaci szakértők. Azonban nem mindenhol van ez így: aki például Franciaországban szeretne elhelyezkedni, annak mindenképpen ajánlatos letennie a vizsgát, ott ugyanis szinte minden nagyobb vállalatnál kérik. A franciáknál olyannyira elterjedt a TOEIC-teszt, hogy a mérnöki diploma megszerzéséhez kötelező elérni egy bizonyos ponthatárt. A TOEIC nyelvvizsga díja 22 ezer forint, a vizsga letehető egyénileg az IIE (Institute of International Education) budapesti irodájában, valamint országosan több nyelviskolában is. A vizsga eredményéről a teszt megírása után legkésőbb tíz nappal értesítenek. Akinek érdemes letenni: Akinek nem érdemes: A vizsga felépítése 1. rész : Hallott szöveg megértése a. "Fotós" rész. Egy fotót kap a vizsgázó, majd magnóról négy állítás hangzik el, mi történik a képen. Ki kell választani a megfelelő választ. b. Kérdés-válasz rész. Egy párbeszéd első mondatát hallja a vizsgázó. Majd a tesztlapon három lehetséges válaszból a szituációhoz illőt kell kiválasztani. c. Rövid párbeszédek. Ilyeneket hall a vizsgázó (nincs leírva), majd a tesztfelületen egy kérdést lát mindegyikhez és három válaszlehetőséget. A legjobbat kell kiválasztania. A tesztlapon írott formában: What are they discussing? d. Rövid beszédek. Ilyeneket hall a vizsgázó (nincs leírva), majd a tesztfelületen kérdéseket talál mindegyikhez és kérdésenklnt négy-négy válaszlehetőséget. A legjobbat kell kiválasztania. 2. rész: Írott szöveg megértése a. Mondatok kiegészítése. Példa: b. Hibafelismerés. Meg kell jelölni a leírt mondatban melyik szó van helytelenül írva. c. Olvasott szövegek értése. A legjobb választ kell megjelölni. NOTI CE To whom is this notice addressed? Dorofejev Tamara |












