|
2009. november 09., hétfő - 12:47
|
| Álláshoz segít az OKJ-s papír? |
 
Hirdetés
Az OKJ-s képzések piaci értéke az elmúlt időben jelentősen elhalványult - vallja Fröhlich Péter fejvadász, a P&Bert Management Consulting Group Kft. ügyvezetője. "Régen ezeket a képzéseket arra használták, hogy ha valaki nem akart, vagy nem tudott főiskolára menni, akkor annak is legyen valamilyen szakirányú végzettsége. Ma már sokféle képzés van és a felsőoktatásba is könnyebb bejutni, ennek megfelelően az OKJ-s képzések piaci megbecsültsége jókorát csökkent. A 90-es évek közepéig még voltak olyan megbízások a munkaadók részéről, ahol megszabták, hogy milyen típusú OKJ-s végzettséget fogadnak csak el. Ma már ilyen álláskiírás nem nagyon van" - magyarázza a személyzeti szakember. Érdemes megjegyezni: Nyugat-Európában, sőt Magyarországon is a válság ellenére keresettek az építőipari szakmunkások (CNC esztergályos, asztalos, burkoló, ács, vízvezetékszerelő stb.), így úgy tűnik, ezekbe érdemes pénzt és időt fektetni. Mérjük fel az iskolát Népszerű képzések Hogy mit tanul a többség? A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (www.nive.hu) oldalán fellelhető statisztikák alapján 2008-ban a legtöbben személy- és vagyonőr, gépkezelő (könnyű- és nehéz-), kereskedő-vállalkozó és bolti eladói vizsgát tettek a legtöbben. Ez összefüggésben áll azzal, hogy bizonyos szakmákat csak OKJ-s papírral a kézben lehet művelni. Várhelyi Iván a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet vezető tanácsadója szerint az OKJ-s tanfolyamra beiratkozás mögött rengeteg motiváció húzódik meg. A hivatástudattal rendelkezők mellett akadnak olyanok is, akiket kevésbé érdekel a megszerezhető szaktudás milyensége. "Az egyik tipikus jelentkezőtípus, akinek mindegy, hogy milyen tanfolyamot végez el, csak az motiválja, hogy később a felsőoktatásba való felvételi során plusz pontokat jelentsen számára az OKJ-s képesítés. Egy másik jellemző dolog, hogy a jelentkezők aszerint választanak képzést, hogy külföldön mivel tudnak majd sok pénzt keresni. A harmadik csoportba a munkanélküliek és a még képzetlen fiatalok tartoznak, akik jobb híján, reménykedve vagy éppen időkitöltőnek elvégeznek egy tanfolyamot. Ők általában az irodai munkákra jogosító képzéseket szokták választani, amivel az a baj, hogy sok esetben nagyon megfoghatatlanok és egyáltalán nem segítenek hozzá az elhelyezkedéshez" - vázolja fel a helyzetet Várhelyi Iván. Nem feltétlenül jobb a drágább tanfolyam A tanfolyamok árai képzőintézményenként hatalmas különbségeket mutatnak. Átlagosan 100-150 ezer forint körüli összegbe kerül egy-egy tanfolyam. Várhelyi Iván figyelmeztet mindenkit, hogy egy drágább képzés nem feltétlenül jelent minőségibb oktatást. "Mivel a képzéseknek nincsen központilag meghatározott áruk, ezért mindig az adott intézmény dönti el, hogy mennyiért kínáljon egy-egy tanfolyamot. Sajnos az a tapasztalat, hogy némely képzőintézmények ügyes marketingfogásokkal a tájékozatlan emberek jóhiszeműségével visszaélve háromszoros áron is képesek árulni a képzéseket, azonban az irreálisan magas ár legtöbbször nem takar minőségi oktatást. Azt javasolnám mindenkinek, aki OKJ-s tanfolyamra szeretne járni, hogy mindenképpen akkreditált felnőttképzési intézménybe menjen, mert az jelent némi garanciát a képzés színvonalára nézve." Így látja egy képző intézmény A képzésekre jelentkező magánszemélyek érdeklődése egyértelmű csökkenést mutat, míg a vállalkozások a hosszabb lekötöttséggel járó OKJ képzések helyett a rövidebb, kompetenciafejlesztő szakmai továbbképzések, nyelvi képzések felé mozdultak - tudtuk meg a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt-től. A cég tapasztalatai szerint a tanfolyamok, képzések tandíj finanszírozásának módja képzési területenként különbözően alakult. Az OKJ képzéseket eddig is többségében (55%) magánszemélyek fizették, mely csak néhány százalékban mozdult el a vállalatok irányába. Ugyanez a helyzet a hatósági jellegű képzéseknél is, csak ott fordított az arány: a képzések költségeit 65 százalékban az intézmények, cégek vállalják. Nagyobb arányú elmozdulás a rövidebb, kompetenciaképzések finanszírozásánál látható. Míg tavaly 45 százalékban magánszemélyek fizették a díjakat, addig ez az arány közel 20 százalékra esett itt vissza. Titkárnői munka: nem a papír dönt Miközben jelenleg 420 különböző, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakma tanulható országszerte, számos képzés valós piaci hasznáról még a cégeknek sincsen egységes véleménye. A munkaadókat álláskeresőként feltárcsázó, telefonos gyorstesztünkből legalábbis ez derült ki. Az egyik, több nyelven beszélőkre vadászó üzleti szolgáltató központban például úgy tájékoztattak: call-centeres munkánál jól jöhet, ha a jelentkező rendelkezik a hangzatos "telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens" szakképzettséggel is. De ha megfelelő a jelölt, papír nélkül is felveszik. Egy ismert áruházlánc viszont előírta a szakmai végzettséget a titkárnői kiírásnál. Még a jelölt egykori tanáraitól is referenciát vártak. Egy másik, híradástechnikai eszközöket forgalmazó, szintén titkárnőt kereső cégnél azonban jóval engedékenyebbek voltak: itt nem kértek szakmai végzettséget. "Inkább legyen rátermett és tudjon jól angolul az új munkatárs"- sorolták az elvárásokat. Vannak persze olyan OKJ-s képzések, amelyek elvégzése nélkül nem lehet munkába állni (például nehéz- vagy könnyűgépkezelő). Új struktúra a szakképzésben Az államilag támogatott szakképzési rendszer az utóbbi időben változott, megpróbál a piaci viszonyokhoz igazodni. "Eddig az volt a szokás, hogy egy intézmény kialakult profilja alapján jelezte, hogy szeretne képzéseket szervezni és erre kért állami támogatást, például pályázati lehetőségek keretében" - mondja Várhelyi Iván. Az összehangoltság hiányában nagyon megszaporodtak az elsősorban irodai munkákra képző intézmények és így fordulhatott elő az, hogy több ezer jogi asszisztenst képeztek, miközben alig százra lett volna szükség, viszont szerelőkből továbbra is hiány volt. "Ezt a problémát hidalnák át a TISZK-ek, a Térségi Integrált Szakképző Központok és a RFKB-k, a Regionális Képzései és Fejlesztési Bizottságok. Az utóbbiban képviseltetik magukat a helyi munkaadók és vállalkozók is, akik felmérésekre támaszkodva megmondhatják, hogy körülbelül milyen típusú szakemberből mennyire lesz szükség az elkövetkezendő időkben és az eredménynek megfelelően szervezhetik a képzéseket a TISZK-ek. Tehát az új struktúra nem más, mint a térségek szakképző intézményeinek összehangolása, amely elősegíti, hogy ne munkanélkülieket képezzünk az állam milliárdjaiból, hanem az üres munkahelyeket töltsük be" - mondja az NSZFI munkatársa. A legnépszerűbb OKJ-s képzések Személy- és vagyonőr 8363 Dorofejev Tamara |
Kapcsolódó cikkek
