A magyar munkaadók nem éltek a munkaidő- és a bércsökkentés lehetőségével a válság idején, míg az osztrák, a német vagy a cseh munkaadók sokkal inkább. A jövő a határozott idejű szerződéseké és a munkaerő-kölcsönzésé lehet. Egyebek mellett ez a tanulsága a 2008-2009-es válságéveknek - hallottuk az MTA gondozásában megjelent "Munkaerőpiaci tükör 2010" című könyv bemutatóján.

Hirdetés

A válság első hónapjaiban úgy tűnt, az ipari szektorban dolgozók lesznek a vesztesek és kiegyenlítődés jön létre az álláspiacon. Most már körvonalazódik, hogy hosszú távon a szakképzetlen és a hátrányos régiókban élők kerülnek a legrosszabb helyzetbe. Ugyan a szakpolitika sok 100 milliárd forintnál is többet költött munkaügyi válságkezelésre, de nem tudta megakadályozni az álláspiac polarizációját - hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia szerkesztésében megjelenő "Munkaerőpiaci tükör 2010" című kiadvány bemutatóján, amelyen Köllő János, az MTA főmunkatársa elemezte a gazdasági válság munkaerőpiaci következményeit.

Reálbércsökkenés, elbocsátások

Ha az átlagokat nézzük, akkor Magyarországon nem volt kirívó sem a reálbércsökkenés, sem a munkanélküliek számának növekedése. Az átlagok azonban ebben a kérdéskörben csalókák, értelmetlenek - hangsúlyozza Köllő János. Nagy ugyanis a kontraszt az egyes szférák között.  A költségvetési szektorban például drasztikusan, 11 százalékkal csökkent a reálbér a bérbefagyasztás és a 13. illetmény eltörlése miatt, tehát az itt dolgozók igencsak érezték a nadrágszíjhúzást. A versenyszféra munkavállalóinak egy része pedig egyszerűen talajt veszített. Az elbocsátási hullámban 6,7 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma.

Kevesen csökkentettek munkaidőt

A statisztikákból kitűnik, hogy a munkaadók többsége nem használta ki a munkaerő-megtartásra a munkaidő-csökkentés eszközét, míg például több más ország (Németország, Ausztria, Csehország) ilyen lépéseket alkalmazott. Nálunk a vállalkozások 55 százalék változatlanul hagyta a munkaidőt, 5 százalék csak heti 2 órát vágott. "Nagy valószínűséggel csak azok a munkaadók csökkentettek, amelyek erre támogatást kaptak" - mondta Köllő János.

Hogy néztek ki az elbocsátási trendek? A létszámcsökkentés az ipart és a nagyvállalatokat jobban sújtotta. Ahol sok volt a minimálbéres, ott jobban csökkent a létszám.

A válság következtében 235 ezer fővel lett több munkanélküli, a megmentett állások számában pedig csak becslésekre lehet hagyatkozni. Az alsó határ 50 ezer, a felső 125 ezer fő, ám utóbbi túlzó, a munkaadók bevallásán alapszik. Köllő János szerint a magyar támogatási rendszer a megtartásra fókuszált, a felvételt nem ösztönözte. A legnehezebb helyzetbe így az új munkanélküliek kerültek, ugyanis a munkaadók leálltak a toborzással. Ennek jele, hogy az első négy hónapban történő elhelyezkedés esélye drámaian csökkent. Szintén nőtt azoknak az állástalanoknak a száma, akik semmiféle állami támogatásban nem részesültek (450 ezerről 545 ezerre). A hazai foglalkoztatáspolitika pedig nem lazított a munkanélküli segélyezésen (ez más országokban megtörtént).

Ifjúsági munkanélküliség: drámai növekedés

Magyarországon emellett súlyos problémaként jelentkezett az ifjúsági munkanélküliség növekedése, ami a három balti ország, Írország és Spanyolország után a hatodik legnagyobb mértékű volt a 27 EU-tagállamban.
Mi kell a puha alkalmazkodáshoz az álláspiacon? - tette fel a kérdést Köllő János. Nagyobb mértékű belső rugalmasság. Németországban például évtizedek óta működik a munkaidőszámla intézménye, ami a hazai "csúsztatással" rokonítható, csak hosszabb időtávot fed le. Kell egy olyan közeg, amely elfogadna bércsökkentést válságos időkben. Köllő János kiemelte a "kevésbé magabiztos kormányokat", amelyek "B" tervvel is készülnek, ha úgy látják, hogy intézkedéseik elégetelenek.

Tovább nő a kölcsönzöttek száma

Mi várható a jövőben? Köllő János szerint csak nagy késéssel áll vissza a foglalkoztatás a korábbi szintre. Halványul a versenyszféra és a költségvetési szféra közti kontraszt, azaz az állami cégeknél elbocsátásokra kell számítani, a versenyszférától pedig nem lesz idegen a bérbefagyasztás. A határozott időre szóló munkaszerződések és a munkaerő-kölcsönzés aránya várhatóan növekedni fog. A kölcsönzési piac növekedésében 2007-2009 között európai elsők, 2009-2010 között negyedikek voltunk.

Karácsony Zoltán