Érdekes trendet rajzolnak ki az elmúlt 15 év táppénzes adatai. A táppénzen töltött napok száma a felére csökkent, a táppénzes esetek száma pedig 30 százalékkal - derül ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adataiból. Sokféle ok áll a háttérben: fejlődő orvostudomány, elbocsátástól félő munkavállalók, szigorodó feltételek. Trükközések azonban továbbra is vannak.

Hirdetés

Fokozatosan csaknem a felére csökkent a táppénzen töltött napok száma az elmúlt 15 év folyamán. Míg például 1995-ben összesen 63,1 millió napot töltöttek táppénzen a dolgozók, a tavalyi évben 32,7 millió napot. Érdekesség, hogy mindeközben 1,59 millióról 1,12 millióra csökkent a táppénzes esetek száma, a táppénzkiadások azonban nőnek.

(Hogy tisztában legyünk a fogalmakkal: Táppénz a keresőképtelenséggé válás 16. napja után igényelhető. A keresőképtelenné válás első 15 napja még betegszabadságnak számít, amit a munkaadó fizet, összege pedig a fizetés 70 százalékának megfelelő távolléti díj. A táppénz mértéke a napi átlagkereset 60 százaléka, kórházi ellátás esetén 50 százaléka, de nem lehet magasabb napi 9800 forintnál.)

A válság a táppénzkiadásokat is csúcsra juttatta

2000-ben a nyilvántartott, 1,41 millió táppénzes eset 41,2 millió táppénzes napot és 56 milliárd forintos kiadást vont maga után. 2005-ben az 1,25 millió esetszám, 37 millió táppénzes napot jelentett és 97 milliárd forintnyi kiadással járt.  A gazdasági válság 2008-as kirobbanása eredményezte a legtöbb kiadást e területen. Tavalyelőtt 102,6 milliárd forint került kifizetésre, 1,17 millió táppénzes eset után. Ennek vélhetőleg a hirtelen megszaporodó elbocsátások is okai lehetnek: a felmondások hírére többek menekülhettek táppénzre - részint a stressz okozta egészségügyi problémák miatt, részint taktikai okokból. Közrejátszanak a kiadások alakulásában az akkor elbocsátottak bérviszonyai is. A válság kirobbanását köztudottan egy jól kereső réteg is bánta.

Sokan még betegen is dolgoznak

A táppénzes napok csökkenésének hátterében több tényező is állhat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár véleménye szerint. Az eredmények így részben az eltelt másfél évtized alatt is számottevően fejlődő orvostudománynak, illetve a munkavállalói attitűd változásainak köszönhetőek. Molnár Barbara, az OEP szóvivője elmondta, feltételezhetően a korszerűsödő egészségügyi technológiák és az orvostudomány fejlődése miatt csökkenhetett le egyes betegségek gyógyulási ideje jelentősen. A másik ok a munkavállalók cég iránti lojalitásának növekedése lehet - részben az egzisztenciális félelmekkel összefüggésben. A munkahely elvesztésétől való félelmek miatt az emberek ugyanis aligha íratják ki magukat indokolatlanul, de gyakran még indokolt esetben sem. Inkább nem megfelelő egészségügyi állapotban is beállnak a "taposómalomba" és betegen is bemennek a munkahelyre, csakhogy megőrizhessék azt.

A passzív táppénz szigorítása is közrejátszik

Egyes, táppénzzel kapcsolatos jogszabályok változásai is tovább árnyalhatják a képet. Érezteti például a hatását a passzív táppénzen (passzív táppénzről akkor beszélünk, ha a beteg biztosítási jogviszonya a keresőképtelenség ideje alatt szűnt meg, vagy ha  a keresőképtelenség a biztosítási jogviszony megszűnését követő 3 naptári napon belül következik be) tölthető maximális időtartam csökkentése. Mint ismeretes, a passzív táppénz ideje az elmúlt években 180 napról első lépésben 90 - majd 45, tavaly pedig 30 napra csökkent. A táppénzes időszakkal együtt jól látható, hogy az erre fordított összegek évről évre emelkedtek: ez jobbára a béremelkedésekkel magyarázható.

Így ügyeskednek a munkavállalók

Persze a táppénzeseknél előfordulnak kisebb-nagyobb visszaélések is. Ilyenkor többnyire nincs szó valós megbetegedésekről. Nem is nyúlik túlzottan hosszúra a keresőképtelenség ideje. A 'pihenni vágyók' rendszerint valamilyen idényszerű szükséglet - vizsgaidőszak, beteg gyermek vagy hozzátartozó ápolása, nem hivatalos mellékmunka - miatt használják ki a lehetőséget. A tapasztalatok szerint ez a réteg jól ismeri azokat a kórképeket, amelyeknél vizsgálatokkal sem lehet egyértelműen kideríteni, valósak-e. Előszeretettel hivatkoznak fejfájásra, hasi panaszokra vagy derékfájásra is. Másik hasonló visszaélési lehetőség egy-egy valóban létező egészségügyi probléma tüneteinek eltúlzása. Ilyenkor a keresőképtelenség állapota már hónapokig is eltarthat. A beteg persze ad a formára: együttműködik a kezelőorvossal, szakrendelésre megy és kivizsgálásokon is részt vesz. A valós indok persze többnyire az, hogy a beteg felmondás miatt késlelteti a keresőképessé nyilvánítását.

Táppénzes statisztika(forrás: OEP)

Az OEP által nyilvántartott, leggyakrabban előforduló betegségtípusok
 
- légzőszervi
- mozgásszervi
- fertőző
- emésztőrendszeri megbetegedések
- keringési rendszer megbetegedései
- mentális megbetegedések
- sérülések

Takács Gabriella