A 15-61 év közötti "gazdaságilag inaktív" személyekről készített összeállítást a Központi Statisztikai Hivatal. Különösen az"egyéb inaktívakat" vették nagyító alá. Ők azok, akik nem dolgoznak, nem keresnek munkát és nincs hivatalos bevételi forrásuk. 295 ezren vannak. Kik is ők pontosan? Miért nem próbálkoznak az álláskereséssel?

Hirdetés

A Központi Statisztikai Hivatal 2010-es munkaerő-felmérése 295 ezer olyan 15-61 éves úgynevezett "egyéb inaktívat" vett számba, akik semmiféle kimutatható jövedelemforrással nem rendelkeztek, és nappali tagozatos tanulmányokat sem folytattak.

24 év alattiak: valószínűleg a tanulásra koncentrálnak

Közel egynegyed részük, 66 ezer fő a 15-24 éves korosztályból került ki, - részben nem nappali tagozaton tanuló diák minőségben. Többségük azonban vélhetően tanulmányaik megszakítása vagy jobb esetben a továbbtanulásra való felkészülés miatt volt távol a munkaerőpiactól.

Középkorúak: feketemunka, eltartotti státusz

A 15-61 éves egyéb inaktívak közel 2/3-a (csaknem 200 ezer fő) a legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek közé tartozott. Esetükben a két legfőbb inaktivitási ok közül a tanulás már nem, a nyugdíj pedig még nem indokolta a munkaerőpiactól való távolmaradást. Valószínű, hogy a munkaerőpiactól
valamilyen okból elhatárolódók, az adózást, járulékfizetést elkerülni szándékozók, a bejelentetlen munkákat - a legkülönbözőbb javítószolgáltatást, a kerti munkát, a háztartásokban takarítást, a gyermekfelügyeletet, a kis szervezetekben alkalmi kisegítő munkát, a kisgazdaságokban napszámos munkát - végző személyek jelentős részben közülük kerülnek ki.

55 év felett: kevesen vannak

Az egyéb inaktívak 14,5%-a az idősödő 55-61 évesek közé tartozott. Ez a viszonylag alacsony arány nem meglepő, hiszen a korcsoporthoz tartozó inaktívak többségére a nyugellátások különböző formáinak igénybevétele a jellemző.

Harmincas férfiak és negyvenes nők

A 15-61 éves ún. egyéb inaktív sokaságot összességében a női dominancia (58,3%) jellemezte. Az inaktív nők esetében a 40-49 évesek között vannak legnagyobb arányban (31,5%) azok, akik "különösebb indok nélkül" vannak távol a munkaerőpiactól. Ez teljesen érthető, hiszen a fiatalabb korcsoportokban az eltartottakra a tanulás a jellemző tevékenység, azt követően a gyermekgondozási ellátások biztosítanak megélhetési forrást, az idősebb korcsoportokban pedig a nyugellátások különböző formái. Az inaktív férfiak korcsoportjait vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a 30-39 évesek körében a legmagasabb (44,3%) az egyéb inaktívak aránya. Feltételezhető, hogy a tanulmányok befejezését követően, megfelelő munkatapasztalat hiányában, esetleg nem megfelelő végzettség birtokában az elhelyezkedés - általában csak átmenetileg - nehézségekbe ütközik. Míg azonban a hasonló korú nők számára a gyermekgondozási ellátások különböző formáinak igénybevétele legalizálja a munkaerőpiactól való távolmaradást, és kisebbnagyobb arányban jövedelmet biztosít, addig férfiaknak nincs vagy nem ismeretes a megélhetési forrásuk.

Az egyéb inaktívak erősen túlreprezentáltak voltak a községekben élők körében, és alulreprezentáltak a fővárosban, illetve a városokban összességében.

Tízből négyen szeretnének munkát

Az egyéb inaktívak közel fele (43,2%) szeretne rendszeres, fizetett munkát. Közülük a férfiak 50,3%-a, a nőknek pedig 38,1%-a dolgozna, ha lenne rá lehetősége. Az egyéb inaktívakon belül a korskála két végén levők kívánnak a legkevésbé munkát vállalni. A 15-24 éves egyéb inaktívak esetében 10 fő közül 3, az 55-61 éves idősödők esetében legfeljebb 4 kívánt dolgozni 2010-ben. A dolgozni szándékozó, egyéb inaktív fiatalok hányada az életkor előrehaladásával azonban emelkedik, miközben az idősek alacsony munkavállalási szándéka az elhelyezkedési lehetőségek, illetve esélyek reális felmérésén alapul. Ez utóbbi okból nem kívántak dolgozni a legfeljebb alapfokú végzettségűek, illetve a szakképesítéssel nem rendelkező gimnáziumban érettségi bizonyítványt szerzettek. Előbbiek közül arányuk az egyéb inaktívak körében 86,3%-os, utóbbiak közül 91,1%-os.

A falun élő és a kelet-magyarországi vágyik munkára

A munkavállalási szándék településtípus szerint jelentősen eltér. A kistelepüléseken, falvakban, községekben élő egyéb inaktív népesség fele (50,2%) szívesen dolgozott volna 2010-ben, ha lett volna rá lehetősége, a városokban és a Budapesten élők munkavállalási hajlandósága ugyanakkor
ennél 11, illetve 15 százalékponttal alacsonyabb volt.

Azokban a régiókban, ahol kevés a munkalehetőség, alacsony a munkaerő-piaci részvétel, az egyéb inaktívak az országos átlagot jóval meghaladó arányban szeretnének dolgozni (Dél-Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon az egyéb inaktív férfiak 61,1, illetve 56,4%-a, míg a nőknek 49,4, valamint 46,8%-a szeretne rendszeres, fizetett munkát). Ennek hátterében a személyes okokon túl családi okok is meghúzódnak. Feltételezhető ugyanis, hogy ezeken a területeken a család az eltartó szerepet kevésbé tudja felvállalni. Az egyéb inaktívak a kedvező munkaerő-piaci mutatókkal rendelkező Nyugat-Dunántúlon kívántak a legkevésbé dolgozni. A férfiaknak 40,8%-a, a nőknek 29,4%-a számolt be munkavállalási szándékáról ebben a régióban.

"Minek, úgysem sikerül…"

Kérdés, aki "egyéb inaktív" és munkára vágyik, miért nem tesz ez ellen? Az egyéb inaktívak 30%-a azért nem keresett munkát, mert úgy véli, hogy gyenge munkaerő-piaci pozíciója miatt úgy sem találna. Családi kötöttségek miatt 14,0%-uk, oktatásban, képzésben való részvétel miatt 12,4%-uk, megromlott egészségi állapot miatt pedig 10,6%-uk nem keresett munkát 2010-ben. A férfiak körében a legjellemzőbb ok a feleslegesnek vélt munkakeresés volt (35,2%), míg az egyéb inaktív nők közül minden ötödik (22,0%) gyermeke felügyeletének megoldatlansága, továbbá egyéb családi kötöttségek miatt tartotta hiábavalónak a munkakeresést.

A Statisztikai tükör elemzésének konklúziója: A munkaképes korú inaktívak sokasága nem feltétlenül szeretne be- vagy visszakerülni a munkaerőpiacra. A megfelelő szintű szociális ellátórendszer fenntartásához azonban - részben az öregedési folyamat következtében keletkező várható nehézségek miatt - elengedhetetlen a munkaerőpiactól indokolatlanul, de még az indokkal távollévők bizonyos csoportjainak is minél nagyobb arányú (re)integrációja. A teljes elemzés itt tölthető le.