Százezer svéd koronányi - átszámítva csaknem 2,9 millió forintnyi - bankjegyet égetett el egy svéd feminista párt egy kerti partin a múlt héten. A provokatív lépés a párt választási kampányának része volt. Céljuk: felhívni a figyelmet a női és a férfi fizetések közötti 19 százalékos különbségre. Talán meglepő, hogy az esélyegyenlőségben európai éllovas skandináv országban is jelen van a diszkrimináció a bérezésben. Magyarország e tekintetben jobban áll, ugyanis nálunk 16 százalék a nők bérhátránya.

Hirdetés

A Feminista Kezdeményezés (Feministiskt initiativ) nevű párt provokatív akcióra szánta el magát, hogy felhívja a svéd közvélemény figyelmét a nők bérhátrányára. 100 ezer svéd koronát égettek el egy kerti partin kamerák és mikrofonok előtt. Gudrun Schyman, a párt elnöke elmondta, a pénzt választási kampányukra adományozta egy reklámcég. Úgy vélték, fél oldalas újsághirdetés helyett nagyobb zajt kelt egy ilyen akció. Nem is tévedtek, a pénzégetésnek az országhatáron túl is híre ment. A párt szerint Svédországban a nők 19 százalékkal keresnek kevesebbet női kollégáiknál. Egy perc munka után összesen 100 ezer korona lesz a hátrányuk. Éppen ezért változtattak ekkora összeget hamuvá.

Állami pénzalapot akarnak a kiegyenlítésre

A Feminista Kezdeményezést 2004-ben Gudrun Schyman hozta létre, aki korábban a Baloldali Párt színeiben egy évtizeden át a parlamentben politizált. Négy évvel ezelőtt új pártjával - Jane Fonda támogatásával - 0,7 százalékot ért el, és nem jutott be a törvényhozásba, a tavalyi EP-választásokon viszont már 2,2 százalékon végeztek. Ha szeptemberben megduplázzák szavazatarányukat, helyük lesz a svéd parlamentben. Schyman kifejtette, eddig egy párt sem tett a női-férfi keresetkülönbségek kiegyenlítése ellen. Pedig havonta 4700 korona (139 ezer forint) a hölgyek bérhátránya. A pártelnök szerint érthetetlen, hogy egyre több szakmában előretörnek a hölgyek, a fizetések pedig ezzel párhuzamosan csökkennek. Példaként a tanári pályát hozta fel: évtizedekkel korábban ezt a férfiak dominálták, aztán a szakma elnőiesedett. A presztízse csökkent, a bérek sem tartottak lépést a gazdasági fejlődéssel. Éppen ezért olyan állami pénzalap felállítását kezdeményezi, amelyik a bérkülönbségeket kiegyenlíti.

Mi a helyzet Magyarországon? A Svédországban felvázolt folyamatok nálunk is megfigyelhetőek. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb bérstatisztikájából kitűnik, hogy nálunk valamivel kisebb - 16 százalék körüli - a bérkülönbség a férfiak javára. Nemi diszkriminációt ebből nehéz egyértelműen megállapítani, ugyanis csak ugyanazt a munkát végző férfi és nő közötti bérkülönbség számít hátrányos megkülönböztetésnek. A differencia pedig adódhat abból is, hogy több férfi jut el vezetői szintre, míg a nők a szülés és a gyermeknevelés miatt évekre kiesnek a munka világából, később pedig alacsonyabb pozíciókkal is beérik.

Magyarország: 30 éves kor alatt nincs különbség

Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy 30 éves kor alatt szinte nincs különbség a férfiak és a nők bérezése között. 20 éves kor alatt a nők még 500 forint körüli előnyben vannak (101 923 illetve 101 429 forint), 21-30 éves kor között pedig csak szűk 800 forint a férfiak bérelőnye (172 955 illetve 173 726  forint). Az olló 31 éves kor után nyílik szélesre (mínusz 22 százalék), amikor a férfiak vezetői pozícióba érnek, a nők egy része pedig gyesen neveli gyermeküket. Megfigyelhető még, hogy fizikai munkák esetében kisebb a differencia, szellemi munkáknál nagyobb. Ettől függetlenül persze jelen van az a munkaadói gondolkodás is, hogy hiába végzik ugyanazt a munkát, "a nőnek kevesebbet fizetek, a férfi feladata a családfenntartás, az egzisztencia biztosítása." 

Ugyancsak erősíti a bérkülönbséget az üvegplafon effektus, azaz a nők sokkal kisebb arányban jutnak el vezetői posztokra, hiába dolgoznak többen a szakmában. Ha már a svéd politikus által felhozott tanári szakmánál maradunk: a tanári pályán Magyarországon is a hölgyek felülreprezentáltak, de az intézményvezetők zöme férfi. "Az általános iskolai tanárok 87, a szakközépiskolában tanítók 64, míg a gimnáziumban tanítók 71 százaléka nő: igazgatói posztot viszont csak az esetek 62, 38 és 38 százalékában töltenek be" - mondja Laczkó Zsuzsanna, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány igazgató-helyettese. Hátrányos a nők helyzete a tudományos pályákon is - mindössze 5 százalékuk akadémikus, ötödüknek jut csak a katedra - a docensek és a tanársegédek aránya is 34 százalék illetve a területen tevékenykedők fele. Hasonló a helyzet a bankszektorban. Itt ugyan sokkal nagyobb arányban vannak hölgyek középvezetői szinten, ám a felsővezetésbe alig-alig jutnak be.

Ahol sok a pénz, kevesebb a nő

Hasonló a helyzet más szakmákban. 2006-ban a parlamenti képviselők alig 11 százaléka volt nő, szemben az Európai Unió 22 százalékos átlagával és a 17 százalékos világátlaggal. Emellett más szakmákban is jellemző, hogy a nőket nem szívesen "engedik" a szakterület nagyobb presztízsű, és anyagilag is jobban jövedelmező szegmensei felé áramolni. "Az orvostársadalomban például messze a legmagasabb kereseti lehetőségeket kínáló területeken - szülészet, sebészet, nőgyógyászat - szintén sokkal kevesebb nő dolgozik. A sebészek 7, míg a nőgyógyászok mindössze 9 százaléka nő. Az alacsonyabb presztízsűnek értékelt bőrgyógyászat vagy a fül-orr-gégészet területen már a szakmabeliek 81 és 51 százaléka nő" - magyarázza Laczkó Zsuzsanna.

Havi kereseti átlagok nemenként és korcsoportonként a nemzetgazdaságban (forintban):

Havi kereseti átlagok nemenként és korcsoportonként a versenyszférában (forintban):